Outsiderness, Social Class, and Votes in the 2014 European Elections

Abstract

Votes have for a long time been considered to be structured by class conlict. However, in the 2014 European elections, vote does not seem to be signiicantly structured by traditional class. Instead, contemporary European societies face the melting down of the traditional working class and an increasing dualism between labour market "insiders" and "outsiders". How do these socioeconomic changes translate into politics? Building on the emerging literature on outsiderness and a survey conducted after the European elections of 2014, this article shows that traditional class divides have a limited electoral impact and that the insider-outsider divide tends to have only "negative" effects, decreasing voting turnout as well as support for the major right wing parties. The best predictor of voting behaviour is the subjective assessment by the respondents of their social position and its upward or downward trajectory.

The “losers of automation”: A reservoir of votes for the radical right?

“…These results are consistent with previous findings that individuals who are facing worse economic difficulties do not tend to support radical right parties more than average (Mayer, 2015; Mayer et al, 2015; Rovny and Rovny, 2017). It is primarily those individuals who are doing just about fine, but who face threats – such as the threat of losing their work to machines or robots – who are more likely to turn to the radical right.…”

Backlash politics against European integration

“…They also show that it is conditional on the national context: individual hardship spurs radical left and right voting mainly when aggregate conditions are favourable – a result that is not necessarily at odds with the findings of Carreras et al (2019), because the people in ‘left behind’ regions may feel the relative deprivation above all when the rest of the country is flourishing. Most importantly, Mayer et al (2015) have shown that it is above all the subjective trajectory , that is, the difference between the voters’ current subjective position and the one 5 years ago, which accounts for the choice of the radical right and, to a lesser extent, of the radical left.…”

A populizmus népszerűségének gazdasági magyarázatai

“…A kínálati oldallal foglalkozó szakirodalom elsősorban [Dornbusch és Edwards, 1990] tanulmányára hivatkozik, amely alapján a makrogazdasági populizmus a növekedést és a jövedelem újraelosztását hangsúlyozza, és igyekszik elsiklani az infláció és a költségvetési hiány finanszírozásának a nehézségei felett, amelyeket az expanzív fiskális politika okoz. A 2010-es évek második felében több tanulmány is született (a teljesség igénye nélkül: [Algan et al, 2017]; [Bossert, Clark, D' Ambrosio, & Lepinteur, 2019]; [Dustmann et al, 2017]; [Guiso et al, 2019[Guiso et al, , 2018; [Inglehart & Norris, 2016]; [Mayer, Rovny, Rovny, & Sauger, 2015]; [Rovny & Rovny, 2017]) amely azt vizsgálja kvantitatív módszerek segítségével, hogy miért növekedett meg egyes populista pártok támogatottsága. Vagyis nem azt kutatja, hogy mit kínálnak gazdaságpolitikai értelemben egyes populista pártok (lásd például [Dornbusch & Edwards, 1990]), hanem mi befolyásolja a szavazói magatartást.…”

“…[Guiso et al, 2018] eredményeivel ellentétesen azt találták, hogy a gazdasági bizonytalanság növeli a választásokon való részvétel valószínűségét és azt is, hogy a választó jobb oldali pártra fog szavazni. [Mayer et al, 2015] a beavatott / kívülálló definícióját alkalmazza, ahol beavatottak azok a választók, akiknek biztos állásuk van és nem valószínű, hogy munkanélkülivé válnak, míg a kívülállók azok a személyek, akik vagy munkanélküliek vagy olyan munkával rendelkeznek, amely alacsony fizetéssel jár és amelyből könnyen elbocsáthatók, vagy ahol magas a kockázata az elbocsátásnak. A szerzők a 2014-es Európai Parlamenti választásokat követő közvélemény-kutatás alapján arra az eredményre jutottak (hasonlóan Guiso et al, [2018] munkájához), hogy a kívülállók kevésbé fognak részt venni a választásokon, és ha mégis, akkor a jobboldal pártjait fogják támogatni.…”

“…A szerzők a 2014-es Európai Parlamenti választásokat követő közvélemény-kutatás alapján arra az eredményre jutottak (hasonlóan Guiso et al, [2018] munkájához), hogy a kívülállók kevésbé fognak részt venni a választásokon, és ha mégis, akkor a jobboldal pártjait fogják támogatni. Mivel [Mayer et al, 2015] kutatása kis mintán készült, emiatt szerzőtársai, [Rovny & Rovny, 2017], egy nagyobb mintán is megvizsgálták a beavatottak / kívülállók szavazói magatartását. Arra az eredményre jutottak, hogy a kívülállók kevésbé valószínű, hogy részt fognak venni választásokon és ha mégis nem fognak a konzervatív jobboldal pártjaira leszavazni.…”