A digitalizált és összekapcsolt rendszerek, hálózatok, az adat- és
kibervédelem csakúgy, mint az Ipar 4.0 kiterjesztése karöltve az ember-gép
interakciókra épülő Ipar 5.0 robotikai megoldásaival megkövetelnek újabb
kompetenciákat és elvárásokat. Az intelligens gyárak és termelés
versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalatok az új technológia
adaptációja mellett korszerű, a toborzáshoz szükséges releváns
kompetenciarendszert alkalmazzanak. A kutatás célja a műszaki pályakezdők
transzverzális kompetenciáinak feltárása az Ipar 4.0 és az Ipar 5.0
szakmai, gyakorlati kihívásait alapul véve, valamint az ehhez kapcsolódó
képzési igény azonosítása. A kutatás feltáró jellegű kvalitatív vizsgálat
keretében 24 vezető szakértővel készített mélyinterjú alapján tárja fel a
műszaki pályakezdők elvárt kompetenciáit, melyek indikátorként
hozzájárulhatnak a műszaki felsőoktatási intézmények kimeneti
kompetenciáinak meghatározásához. A kutatás konstruktív grounded theory
módszertan alapján történt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a
transzverzális kompetenciák terén az ipari igények a multidiszciplinaritás
irányába mutatnak, a komplex megközelítésmód egyre inkább elvárás a
hallgatók felé. Az ipar és a felsőoktatás, illetve a hallgatók szorosabb
kapcsolata elősegítheti az aktuális igényekhez kapcsolódó transzverzális
kompetenciák fejlesztését. Ehhez járulhatnak hozzá a vállalatlátogatások,
szakmai versenyek, mentorprogramok, továbbá a képzés során olyan módszerek
alkalmazása, melyek amellett, hogy az oktatásba integrálják a
digitális-virtuális technológiákat, a szociális és érzelmi intelligencia
fejlesztésére, a tanulásélmény fokozására helyezik a hangsúlyt, mint
például a projekt és a design alapú, illetve agilis oktatási módszerek,
személyre szabott modulok.