Psychosocial status of Hungarian cancer patients. A descriptive study

Abstract

Bevezetés: A daganatos betegséggel küzdők pszichoszociális helyzete napjainkig alulvizsgált terület Magyarországon. Célkitűzés: A szerzők azzal a céllal végezték a vizsgálatot, hogy friss képet kapjunk a hazai betegek mentális és szociális állapotáról. Módszer: A vizsgálatban 1070, különféle stádiumú és típusú daganattól szenvedő beteg vett részt (30% férfi , átlagéletkor: 55,9±11 év). Eredmények: A betegek jó részének riasztóan rosszak voltak az anyagi körül-ményei, 41,3%-uk más krónikus betegséggel is küzdött, legalább 52,2%-uk szenvedett közepes mértékű szorongástól és/vagy depressziótól, és az öngyilkossági gondolatok előfordulása többszörös volt körükben a magyar átlagpopulá-cióhoz képest (13% vs. 4,6%). Szubjektív megítélésük szerint a társas támogatottságuk szintje alacsonyabb volt, mint az országos átlag. A vizsgálatban részt vevők 61,6%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen venne igénybe pszichológusi segítséget. A diagnózis óta eltelt idő előrehaladtával a betegek társas életminősége romlott. Pozitívum ugyanakkor, hogy a válaszadók megküzdési módja dominánsan aktív, problémamegoldó jellegű volt. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos volna a pszichoszociális szempontból többszörösen veszélyeztetett betegek szűrése, és mind pszichés, mind szociális gondozásuk feltételeinek megteremtése Magyarországon. Orv. Hetil., 2014, 155(26), 1024-1032.Kulcsszavak: daganatos betegek, életminőség, mentális egészség, szociodemográfi ai jellemzők, betegséggel való megküzdés

A COVID–19-járvány miatt kialakult betegségszorongás és depresszió kezelése kognitív viselkedésterápiával egy emlőrákos nő esete kapcsán

“…A krónikus szomatikus betegségek, különösképpen a daganatos megbetegedések jelentősen igénybe veszik a páciens megküzdését, pszichés egyensúlyát, és próbára teszik mentálhigiénés kapacitását [1,2]. Az onkológiai páciensek gyakran küzdenek reménytelenséggel, tehetetlenséggel, hangulatzavarral, szorongással vagy egyéb komorbid pszichés zavarokkal [3,4]. A pszichoonkológiai tevékenység további jelentős kihívása az elmúlt időszakban a COVID-19-világjárvány onkológiai betegek számára okozott lelki terhei.…”

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

“…A kezelés után a betegek többsége magára marad, nem kapnak elegendő iránymutatást az élet minőség javításának szempontjairól és a kockázati tényezőkről (Szalai et al, 2012). Az egészségügyben még mindig meghatározó az orvosközpontú szemlé let, amely a beteg helyett a betegségre összpontosít, ezért fontos, hogy az ápolók nagyobb figyelmet for dítsanak a kezelés után az életminőség javítását elő segítő egyéb lehetőségek felkínálására (Rohánszky et al, 2014). A hagyományos kezelések mellett lét fontosságú az életmód megváltoztattatása és a beteg pszichés vezetése (Kovács et al, 2012).…”

Prosztatarákkal diagnosztizált betegek egészségmagatartásának vizsgálata

“…Hogy mennyire valós a probléma világszerte, bizonyítja, hogy Pacheco és mtsai (2016) kutatásában hasonló gyakoriság szerepel, ugyanis a megkérdezettek 69%-ánál fordult elő a rák a családban [29]. A statisztikákat figyelembe véve megállapítható, hogy a rákbetegek száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nő, ami azt is jelenti, hogy a közelebbi vagy távolabbi családban, ismeretségi körben szinte mindenki megtapasztalja valamilyen formában a rákbetegséget, vagy tapasztalja annak az életére gyakorolt hatását [9].…”

“…Számos szakirodalomban olvashatunk arról, többek között Rohánszky és mtsai (2014) kutatásában [9], valamint Dégi László Csaba [10] művében is, hogy a korszerű orvosi gyakorlatban egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni a biopszichoszociális megközelítést, amely a biológiai tényezők mellett a társas-társadalmi, valamint az egyénen belüli lélektani folyamatok és a betegségek kialakulása közötti kapcsolaton alapszik. Szerintük a rákbetegség folyamatát kísérő pszichológiai és környezetikapcsolati változások a betegségterhet komolyan növelik.…”