Relationship between Alexithymia, Dissociation and Personality in Psychiatric Outpatients

Wise, Thomas N.; Mann, Lee S.; Sheridan, Michael J.

doi:10.1159/000012379

Cited by 41 publications

(41 citation statements)

References 40 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A másik inkább másodlagos, a traumatikus élményekhez köt-hetô feldolgozási mód, amely egyértelmûen az elviselhetetlen érzésekkel való megküzdést szolgálja, és akár a disszociatív amnézia vagy töredezett identitás szintjéig is eljuthat. Két másik kutatásban azonban nem volt kapcsolat az alexitímia és a disszociatív kapacitás mérôszámai között (Wise, Mann, & Sheridan, 2000;Zlotnick és mtsai, 1996). Úgy tûnik, inkább a má-sodlagos disszociáció értelmezhetô a kezelhetetlen élmények elfojtására alkalmazott elhárítási mechanizmusként (Bowins, 2004), és valószínûleg ez a forma áll kapcsolatban az alexitímiával, míg az elsôdleges, képzeleti bevonódáson alapuló disszociáció nem jár együtt szükségszerûen az ér-zelmi feldolgozás károsodásával.…”

Section: Disszociatív Kapacitásunclassified

The relationship between alexithymia and hypnotic susceptibility: A review of the literature

Költő¹,

Bányai²

2015

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika

View full text Add to dashboard Cite

Elméleti háttér: Számos klinikai megfigyelés és kutatási eredmény utal rá, hogy a hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia hátterében közös -részben azonos, részben ellentétes irányban ható -mechanizmusok mûködnek. Ennek ellenére csak néhány tanulmány talál-ható a szakirodalomban, ami közvetlenül a két konstruktum kapcsolatával foglalkozik. Úgy tûnik, hogy a disszociatív hajlam, a fantáziakészség, az empátia és a mások érzelmei-nek azonosítására való képesség mind a hipnábilitás, mind az alexitímia szempontjából meghatározó jelentôségûek. Ezek a tulajdonságok (a disszociáció kivételével) egy tágabb kategória, a mentalizációs készség elemeinek tekinthetôk. Neuroanatómiai, neurofizioló-giai és pszichogenetikai kutatások eredményei pedig azt sugallják, hogy az alacsony hipnotikus válaszkészség és az alexitímia központi idegrendszeri és neuroendokrin korrelá-tumai átfednek egymással. Célkitûzés: A hipnotikus fogékonyság és az alexitímia közös tényezôinek azonosítása. Módszer: Releváns szakirodalmi tanulmányok áttekintése és elemzése. Eredmények: A hipnózis iránti fogékonyság és az alexitímia egyaránt kapcsolatban áll a disszociációval. A magasabb hipnábilitás erôsebb, a magasabb alexitímia gyengébb kép-zeleti bevonódással és aktivitással függ össze. Úgy tûnik, a hipnábilis/"lexitímiás" (nem alexitímiás) személyek mind a saját, mind mások érzelmeit inkább képesek azonosítani és azokra reagálni, mint az alacsony hipnábilitású/alexitímiás személyek. A két konstruktum hátterében átfedô (legnagyobbrészt ellentétes) neuroendokrin, neurofiziológiai és pszichogenetikai mechanizmusok állnak. Következtetések: A szakirodalmi adatok alapján feltételez-zük, hogy a hipnábilitás és az alexitímia egymással összefüggô jelenségek, de kapcsolatuk nem lineáris. Feltételezzük, hogy köztük a mentalizációra való képesség és a másodlagos, elhárító funkciójú disszociáció közvetít. Összefüggésük feltárása további empirikus vizsgálatot igényel. A hipnábilitás és az alexitímia viszonyának megértése elôsegítheti egyes mentális és pszichoszomatikus betegségek hatékonyabb hipnoterápiás kezelését.

show abstract

Section: Disszociatív Kapacitásunclassified

The relationship between alexithymia and hypnotic susceptibility: A review of the literature

Költő¹,

Bányai²

2015

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Recently, several studies have investigated the relationship between dissociation and alexithymia in clinical [23, 24, 25]and nonclinical groups [26, 27]. Irwin and Melbin-Helberg [26]studied the relationship between dissociation, alexithymia and affective fluency, that is the representation of affective descriptors in a person’s vocabulary.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The Relationship between Dissociative Proneness and Alexithymia

Elzinga

Bermond

Dyck

2002

Psychother Psychosom

View full text Add to dashboard Cite

Background: Dissociative reactions and alexithymia are two strategies that have been put forward as coping mechanisms to alleviate painful emotions. It is the clinical impression that dissociation is related to certain alexithymia features. In line with the coping hypothesis, it was predicted that the relationship between dissociative tendencies and alexithymia would be partly mediated by current levels of stress and/or by past traumatic experiences. Furthermore, dissociation may also be related to enhanced fantasizing, although alexithymia has traditionally been associated with an incapacity to fantasize. Methods: Data were obtained from 833 nonclinical participants on dissociative tendencies, alexithymia, childhood abuse, current stress and socially desirable behavior. Correlation analyses followed by multiple regression were performed. Results: Dissociative tendencies appeared to be especially related to one alexithymic feature: a difficulty in identifying feelings. This relationship was partially mediated by levels of current stress. A history of trauma did not predict dissociation measures. Furthermore, highly dissociative participants were more fantasy prone than low-dissociative participants. Conclusions: The results of this study support the idea that in a nonclinical group dissociation may provide a way to cope with current stressful events, and that this is associated with a difficulty in identifying feelings. It is argued that two types of dissociation may exist, one trait-like type of dissociation that is associated with fantasy proneness and other related factors, and a trauma-related type of dissociation that is more apparent within the clinical range.

show abstract

“…The concept of alexithymia has been studied in a variety of medical, psychosomatic and psychiatric disorders [3, 4, 5, 6, 7, 8, 9]and has also been associated with ego-defensive styles [10, 11, 12]and dissociation [13, 14]. …”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Alexithymia and the Temperament and Character Model of Personality

Grabe

Spitzer

Freyberger

2001

Psychother Psychosom

View full text Add to dashboard Cite

Objective: In our study we explored the associations between alexithymia (Toronto Alexithymia Scale 20, TAS-20) and the dimensions and subscales of Cloninger’s theoretically based and empirically validated psychobiological model of personality to further clarify the relationship between alexithymia and personality traits. Methods: Psychiatric in- and outpatients (n = 254) were investigated with the TAS-20, the Temperament and Character Inventory (TCI) and the Symptom Check List SCL-90-R to control for the severity of current psychopathology. Correlation and regression analyses were performed. Results: The regression analysis identified the TCI dimensions low self-directedness (SD), low reward dependence (RD) and to a minor degree harm avoidance (HA) as independent predictors for alexithymia. At the level of subscales, interpersonal detachment (RD3), low resourcefulness (SD3), low responsibility and blaming (SD1) and shyness with strangers (HA3) were predictors for alexithymia. The degree of explained variance of the TAS-20 scores by the TCI dimensions and subscales ranged between 43 and 45% whereas the inclusion of the general severity index into the regression models accounted for an additional 5% of the variance. Conclusions: Alexithymia is best explained by a mixture across different dimensions and subscales within Cloninger’s psychobiological model of personality. However, alexithymia is captured only partly by current concepts of personality, and additional contributing psychological and biological factors need to be identified to understand alexithymia more extensively.

show abstract

Relationship between Alexithymia, Dissociation and Personality in Psychiatric Outpatients

Cited by 41 publications

References 40 publications

The relationship between alexithymia and hypnotic susceptibility: A review of the literature

The relationship between alexithymia and hypnotic susceptibility: A review of the literature

The Relationship between Dissociative Proneness and Alexithymia

Alexithymia and the Temperament and Character Model of Personality

Contact Info

Product

Resources

About