Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon -Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban -főleg az angolszász "pionírok" esetében -a közszféra (beleértve az egyetemeket is) meszsze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló "bürokratikus-rendészeti, taylori" rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatósá-gát és a hatékonyságot hirdető "új közszféramenedzsment" (New Public Management, NPM) modell kép-viselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy -a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján -áttekintsük a HR helyzetének átalakulá-sát és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54 Kulcsszavak: Felsőoktatás, Magyarország, Új Közmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment
A magyar felsőoktatás néhány jellemzőjeNapjainkban a felsőoktatást érintő reformsorozat kapcsán gyakran hangoztatjuk, hogy hazánknak a művelt európai nemzetek között van a helye, s hogy tudásalapú társadalmat építünk. Mi jelenti ma Magyarországon azt az alapot, melyre építeni lehet ezeket a nem kis kihívást feltételező vágyakat? Oktatási rendszerünk működési feltételeinek megértése