Reviving an Unpopular Tourism Destination through the Placemaking Approach: Case Study of Ngawen Temple, Indonesia

Abstract

Changes in tourists’ behavior in recent times have been considered a driving force for emphasizing the importance of unpopular tourism destinations as one of the key potentials in the tourism industry in any nation. On the road to reviving unpopular tourism destinations, this study aims to identify the potential tourism aspect and development of the Ngawen Temple in Indonesia. This research applies the placemaking approach as the main strategy for resurrecting Ngawen Temple. By using visitor surveys, visitor flows, and community surveys, this research obtains a clearer assessment for determining the planning development of Ngawen Temple. The research results revealed that unpopular destinations still have the potential to be developed and bring more benefits to the local economy by conducting a comprehensive placemaking approach. Accordingly, possible strategies based on various literature and field observations can provide clues to stakeholders on how to use their tourism assets to improve local communities’ economies. Some of the most frequently proposed strategies are the following: link the unpopular destination with other popular ones through structured tourism trips; design a “tourist trap,” which is a created place to hold tourists longer in a destination using new additional facilities; improve the infrastructure; and establish more creative tourism spaces, such as tourism centers.

A történelem és a jelenkor találkozása a turizmusban: régészeti parkok összehasonlító elemzése hazai és nemzetközi példákon keresztül

“…A régészeti parkok esetében nem egy mesterségesen létrehozott szolgáltatást, élményt vesz igénybe a látogató, hanem a környezet megfelelő kialakításával biztosít lehetőséget az élmény megszerzésére [12]. Fontos ugyanakkor a megfelelő stratégia kialakítása is annak érdekében, hogy a látogatók az adott kulturális attrakciót válasszák látogatásuk színhelyéül [7]. Az élményfaktor megvalósításához a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremteniük az intézményeknek, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a látogatók számára.…”

Grebeg Suro di Bumi Reog Sebagai Destinasi Wisata yang Berkemajuan

“…Sekarang prosesi Grebeg Suro dengan berbagai acara cukup menyita publik dan para panitia penyelenggara dimulai sejak prosesi Grebek Suro dari acara sima'an Al-qur'an, festival reog remaja, pameran seni rupa, pameran bonsai, pagelaran pusaka, festival reog nasional, parade sepeda unto, lomba pacuan kuda, jambore otomotif, lomba pameran burung berkicau, bedhol pusaka, ziarah makam, kirab lintas sejarah dan jamasan pusaka, pagelaran wayang kulit, music on the street, laku tirakatan malam suro, penutupan acara perayaan Grebeg Suro, larungan telaga ngebel, Grebeg Suro adventure off road baru acara Grebeg Suro ditutup. Dengan demikian berbagai acara tersebut mengangkat lokasi-lokasi tertentu menjadi popular dan menarik minat pengunjung (Priatmoko. Et.…”

The Economic and Social Impacts of Rural Placemaking

“…However, there are still limited kinds of literature discussing the measurement of impacts on economic and social capital in rural placemaking practice. Research about rural placemaking in Indonesia has discussed the rural placemaking approach and its impact most on rural tourism (Priatmoko et al, 2021) and its social impacts in informal urban settlements (Akbar & Edelenbos, 2020), but not much in economic impacts. Learning from best practice in rural placemaking is needed to understand the role and urgency of placemaking in rural context in economic development.…”