Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?

Piskóti, István; Marien, Anita; Papp, Adrienn; Nagy, K.

doi:10.15170/mm.2023.57.ksz.02.06

Cited by 4 publications

(2 citation statements)

References 4 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Consumer awareness has grown significantly, which makes education on sustainability for tourism stakeholders a more pressing need (Németh 2022). Consequently, slow cities and the slow tourism movement and philosophy might be the path to success for destination management organizations (Piskóti et al 2023) in the emerging wave of environmentally conscious tourists.…”

Section: Theoretical Backgroundmentioning

confidence: 99%

Changes in tourist decisions in the shadow of the global crisis – how travel preferences and consumer priorities evolved during COVID-19 and beyond

Behringer,

Kulcsár,

Hinek

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

THE AIM OF THE PAPER The aim of the research is to gain a comprehensive picture of the changes in the travel habits of Hungarians in the post-pandemic period. The study sought to answer how the supply side should respond to the economic crisis and what new trends and patterns can be detected in consumer behavior, especially in terms of destination choice, motivations, and sustainability. METHODOLOGY A questionnaire-based survey was conducted online. The sampling method was a convenience sample, aiming to select respondents from the widest possible range of the Hungarian population. Among the 672 respondents, all age groups were represented, while the proportion of respondents who live in Budapest and have secondary or higher education was relatively high. In addition to statistical indicators, the analysis revealed multivariate correlations, showing characteristic features of consumer behavior in each age group segment. MOST IMPORTANT RESULTS Hungarians drastically reduced their leisure travel in 2020 due to forced closures, travel restrictions, and fears (Behringer et al. 2022). This cautious behavior and new trends (e.g. preference for domestic travel, traveling less frequently) remained even in 2021. The new motivations, such as “escape from quarantine”, mental recharging, and interest in outdoor activities also persisted, but health security lost its importance. As economic difficulties increased, the focus shifted to considerations of savings and individual financial circumstances. RECOMMENDATIONS The pandemic has created a new era in the travel market, for both consumers and service providers. The new trends require strong adaptability, flexibility, and responsiveness on the supply side from individual service providers. Supply side operators will have to adapt to new consumer needs if they want to meet tourists’ expectations and retain customers.

show abstract

Section: Theoretical Backgroundmentioning

confidence: 99%

Changes in tourist decisions in the shadow of the global crisis – how travel preferences and consumer priorities evolved during COVID-19 and beyond

Behringer,

Kulcsár,

Hinek

et al. 2023

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…"okos" versenyképességet megalapozó "okos" fejlődésre (smart development) (Adamik & Sikora-Fernandez 2021, Solability 2021. És ennek kapcsán egyértelműen tudatosult a társadalmi marketing növekvő szerepe (Piskóti 2012).…”

Section: Introductionunclassified

Társadalmi marketing – okos versenyképesség – sokszínű autonómia

Dinya,

Klausmann-Dinya

2023

View full text Add to dashboard Cite

A TANULMÁNY CÉLJA Az okos (fenntartható) versenyképesség a gazdasági – társadalmi – technikai fejlődés komplex kihívásaira adott, és a lokális feltételekkel összhangban levő válaszokat jelenti. Ebben egyre fontosabb szerepet játszik a különféle formájú és szintű autonómiák egymást átfedő, egymásra épülő, bonyolult rendszere. Az egyéni és kollektív autonómiák kívánatos erősítéséhez intenzív társadalmi marketing szükséges, amelynek kiindulópontja a meglevő döntési és cselekvési autonómiák aktuális helyzetének korrekt diagnózisa. Ezt a diagnózist kívántuk elvégezni és értékelni az EU-tagországok, és ezen belül Magyarország esetében. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az elemzéshez elvileg rendelkezésre állnak jól használhatók nemzetközi adatbázisok (értékrend, versenyképesség, autonómiák stb.). De ezek a komplex kérdés egynéhány dimenziójára fókuszálnak, így a kutatás feladata volt a szekunder adatbázisok szelektív kombinációjával komplex primer adatbázis kialakítása, majd annak megfelelő statisztikai eljárások (regresszió-, faktor- és klaszteranalízis) bevonásával történő feldolgozása. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Megállapítottuk, hogy az EU-27 tagország mezőnyén belül szignifikáns összefüggés van a Hofstede-értékvizsgálatok több dimenziója, valamint az egyes országok globális fenntartható versenyképességi indexének (GSCI) nagysága között. Ugyancsak megállapítottuk, hogy az EU mezőnyében négy jól elkülöníthető versenyképességi klaszter található, amelyen belül Magyarország a legalacsonyabb versenyképességű csoportban helyezkedik el. Ennek okai a társadalmi és a humán tőke, valamint a kormányzati teljesítmény és a tőkehatékonyság igen alacsony színvonala. GYAKORLATI JAVASLATOK Miután az EU-tagországokra fókuszáló nemzetközi összehasonlító elemzésben egyértelműen Magyarország jelentős versenyképességi hátrány, ennek okait tudatosítani intenzív társadalmi marketingre van szükség. „Okos” versenyképességen alapuló tudásgazdaság kiépítéséhez a jelenleginél jóval magasabb színvonalú társadalmi autonómia, tőkehatékonyság, és ezzel szoros összefüggésben kormányzati teljesítmény szükséges. Továbbá halaszthatatlan feladat a humántőke radikális fejlesztése, ami az oktatás-képzés és az egészségügy színvonalával jelentős emelését igényli.

show abstract

Kisvárosmarketing megoldások

Piskóti

2023

Megváltozik-E a Nonbusiness Marketing Szerepe a Globális Trendek Hatásaira?

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A kisvárosok fejlődési reneszánsz előtt állnak, lakóhelyként, pihenőhelyként is felértékelődnek a településrendszerben (Hollingsworth - Goebel, 2017; Kresl - Ietri, 2019; Piskóti, 2023). A vonzó lehetőségek kihasználása képes az elmúlt évtizedek leépülési, elvándorlási folyamatait visszafordítani. A szükséges újrapozícionálás, a márkaépítés mind koncepcionálisan, mind stratégiai, mind az operatív szintű programok, a cselekvések terén innovatív megoldásokat igényel (Lambe, 2008). Sikerszerepek, általános sikerstratégiák itt sincsenek, sőt sajátos módszertani KKV- (kis- és középvárosi) deficitet találunk, mind a városfejlesztés, mind a városmarketing terén egyaránt. A szerző egy saját, országos kisvárosi kutatás eredményeit (Piskóti, 2022), s egy speciális adottságú abaúji kisváros, Szikszó példáját mutatja be a személyes közreműködésével született kisvárosi megújító, modell-alkotó terveket, megoldásokat. A kutatás és példa következtetése, hogy minden újrapozicionáló stratégia „füstbe megy”, ha nem sikerül belső társadalmi marketinggel, identitás- és közösségépítéssel megalapozni azt, s megszerezni a helyiek támogatását a megvalósításban. A tanulmány záró része egy identitás-építő program tartalmát, elemzését foglalja össze.

show abstract

Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?

Cited by 4 publications

References 4 publications

Changes in tourist decisions in the shadow of the global crisis – how travel preferences and consumer priorities evolved during COVID-19 and beyond

Changes in tourist decisions in the shadow of the global crisis – how travel preferences and consumer priorities evolved during COVID-19 and beyond

Társadalmi marketing – okos versenyképesség – sokszínű autonómia

Kisvárosmarketing megoldások

Contact Info

Product

Resources

About