A tanulmány szerzői arra a kérdésre keresik a választ, hogy Keynes logikai valószínűségi elméletének volt-e hatása saját közgazdaságtani gondolkodására. A szerzők áttekintik azokat a kritikákat, amelyeket korábban megfogalmaztak, majd a klasszikus valószínűségi koncepció közgazdaságtani alkalmazhatóságával kapcsolatban bemutatják Keynes logikai valószínűségi elméletének alapjait s gyakorlati hasznosíthatóságának nehézségeit. Ezt követi a bizonytalanság szerepének-a keynesi eszmerendszerben történő-vizsgálata. A következőkben a bizonytalanság következményeinek elemzése történik az "animal spirits", a várakozások szerepének és a bizonytalanság közepette hozott beruházási döntéseknek a taglalásával. A gondolatmenet középpontjában annak a dilemmának az analízise áll, hogy az idők során a keynesi eszmerendszerben kontinuitás vagy szakadás érvényesült-e a valószínűség közgazdaságtani szerepét illetően. Ezt követően a szerzők felvázolják a huszadik század ama versengő valószínűségi interpretációit, amelyek egyrészt a relatív gyakorisági elmélet újrafogalmazott változatában testesültek meg, másrészt a logikai valószínűségi elmélet közgazdasági paradigmán kívüli fejlődésében nyilvánultak meg. A tanulmány befejezéseként a szerzők kinyilvánítják ama meggyőződésüket, hogy a valószínűségelméletnek jelentős hatása volt Keynes közgazdaság-elméleti gondolkodására.