Szegedi élelmiszeripari hungarikumok helyzete, lehetőségei a globalizáció és a lokalizáció kölcsönhatásában

Abstract

Az élelmiszeripari hungarikumok történelmi múlttal rendelkező, hagyományos módon előállított, hozzáadott értéket képviselő termékek. Kedvező tulajdonságaik ellenére jelenlegi piaci helyzetük eltér a kívánatostól. A szegedi egyetemisták körében végzett kérdőíves kutatás eredményeiből kiderül, hogy a hungarikumok ismertsége hiányos. A hallgatók értékelik a hungarikumok megkülönböztető jellemzőit, ugyanakkor árérzékenyek, többletfizetési hajlandóságuk jellemzően alacsony szintű. A szegedi élelmiszeripari hungarikumokat gyártókkal készített mélyinterjúk rámutattak arra, hogy piaci helyzetük javításának lehetőségeként tekintenek termékeik hungarikummá válására. Összességében megállapítható, hogy a hungarikum élelmiszerek alkalmasak arra, hogy hathatósan hozzájáruljanak a sikeres lokalizációhoz, amelynek alapja az innováció, ami lehetővé teszi, hogy elegyítsük, illetve megfelelően kombináljuk a tradíciót a nóvummal, javítva ezáltal a hungarikumok versenyesélyeit helyi, országos és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

A fenntartható fejlődés, a fenntarthatóság értelmezési kérdései a megvalósítás érdekében

“…Amely folyamatok a turizmussal kiegészülve igazolhatóan növekvő jelentőségűek (Illés, 2013;Illés, 2007). Hasonló jelentőséggel bírnak az élelmiszertermelés és az élelmiszerfogyasztás globális és lokális tényezőinek módosulásai is (Kis-Pesti, 2015).…”

A Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő helyi gazdaságfejlesztési szerepének értékelése

“…Előbbiek fontos szerepet tölthetnek be a helyi erőforrások fenntartható hasznosításában és a települések endogén alapokon nyugvó fejlődésének előmozdításában, továbbá a helyi gazdasági kontroll növelése révén erősíthetik a lokalizáció folyamatát, nagyobb fokú önrendelkezést biztosítva a lokalitások számára (Kis, 2014). Az ilyen lokális entitások sokkal inkább képesek saját értékeik és érdekeik mentén fejlődni, miközben egyre több lehetőségük adódik a megkülönböztetésre, valam int a helyi sajátosságok érvényre juttatására, ami által új pályára állítható, s dinamizálható a fejlődés (Kis-Pesti, 2015).…”

A szociális szövetkezetek szerepe a vidékfejlesztésben - esettanulmány

“…Ebben a folyamatban a globális erők generálta megváltozott körülményekre és feltételekre az egyes lokalitások más válaszokat adnak, a kihívásokra másként reagálnak, illetve alkalmazkodnak, aminek következményeként a vidéki térségek eltérő mintázata, társadalmi és gazdasági karakterisztikája alakul ki (Marini-Mooney, 2006;Terluin, 2003). A globalizáció által fémjelzett társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai változások az élet minden területét érintve egyre intenzívebben és mélyebben hatják át az egész világot, miközben olyan új körülményeket hoznak életre, amelyek jelentős kihívások elé állítják a lokalitásokat, a helyi közösségeket (Kis-Pesti, 2015). A globalizáció előrehaladtával egyre fokozódik a helyi fejlődés külső meghatározottsága, ami miatt felértékelődik a helyi közösségek önszerveződő, cselekvő-és érdekérvényesítő képessége, illetve ezek javításának szükségessége (Kis, 2014).…”

“…A társadalmi tőke egy közösség kultúrájának az emberek közötti kapcsolatokban és együttműködésekben való megjelenése, illetve kifejeződése; az értékek és normák szövetébe ágyazódó különböző relációkkal jellemezhető társadalmi hálózatok olyan erőforrása, amelynek társadalmi és gazdasági konzekvenciái vannak (Kis, 2006b). Az együttműködő és innovatív helyi közösségek, kultúrájuk, tradícióik, identitásuk révén olyan képességekre, "jogosultságokra" tesznek szert, ami által új erőforrásokat fedezhetnek fel, új megoldásokat alakíthatnak ki, amelyek segítségével kitágulnak -a lokalizáció lehetőségei, reálissá válik a választás szabadsága, minek következtében javulnak az alkalmazkodás esélyei (Kis-Pesti, 2015). Úgy véljük, hogy a fentebb bemutatott alapvető értékek és alapelvek szinkronban állnak a vidékfejlesztés endogén alapokra támaszkodó, lokalizációra fókuszáló megközelítésével, ennek okán ezen "kulturális erőforrások" tudatosítása, megerősítése és fejlesztése kiemelt jelentőséggel bírnak a gazdasági jólét és társadalmi jóllét növelésében a vidéki térségekben4.…”

“…Ennek során a kulcskérdés az, hogy hogyan vonhatók be ezek az értékek a társadalmi és gazdasági folyamatokba, így például a helyi termelés és fogyasztás rendszerébe. E tekintetben több összefüggés lehet meghatározó, de a szereplők, a közösség együttműködése és a kommunikáció (marketing) kiemelt jelentőséggel bírnak (Kis-Pesti, 2015).…”