Tanárjelöltek IKT-kompetenciájának jellemzői és fejlesztési lehetőségei

„Húsz év múlva” – A digitális oktatás helyzete, eszközei, trendjei világszerte

“…) Ez hasonló problémákat indikál a hallgatók oldaláról is. Második, a Károli Gáspár Református Egyetem tanár szakos hallgatói körében végzett pilotkutatásukban Dringó-Horváth és Gonda arra a következtetésre jutottak, hogy "mindenképpen több tanuló-és cselekvésközpontú taneszköz, tananyag és módszer alkalmazása lenne célszerű, és az esetlegesen beépített online-és blended-learning-elemek, valamint az IKT és/vagy a tanári IKT-kompetencia explicit fejlesztése konkrét kurzusok által várhatóan pozitívan hat a tanárjelölti IKT kompetenciájára" (Dringó- Horváth & Gonda, 2018). A két eredmény nyilvánvalóan szorosan összefügg, hiszen a tanárjelöltek a tanulmányaik során kellene, hogy elsajátítsák az említett módszereket -amelyeket az oktatóik jelentős része sem használ.…”

Oktatás koronavírus idején. Tanárszakos hallgatók véleménye a távolléti oktatás időszakáról

“…A felsőfokú tanulmányok alatt szerzett IKT tapasztalat, illetve inkább annak hiánya, meghatározó a későbbi munkavégzés során megvalósuló saját IKT használat szempontjából is (Admiraal et al, 2017).1 Számos kutatás bizonyított a (például Aslan & Zhu, 2016;Dringó-Horváth & Gonda, 2018), hogy az egyetemi évek alatt a hallgatók leginkább az IKT-eszközök tanárközpontú alkalmazásával találkoznak, az oktatók technológia használata elsősorban szemléltetési céllal történik, ritkán valósul meg a tanulók aktivizálása, kollaborációja. Ennek megfelelően a frissen végzett ek leggyakrabban "prezentációs céllal használják az IKT-t, vagy a tudás és készségek gyakorlására, ugyanakkor kevésbé jellemző, hogy a kezdő tanárok arra használnák az IKT-eszközöket, hogy azok facilitálják a diákok között i együtt működést, a kreativitást vagy a kritikai gondolkodást. "…”

A magyar közoktatásban tanító pedagógusok tapasztalatai a digitális munkarendű oktatásról IKT tudásszintjük tükrében: egy kevert módszertanú kutatás eredményei a Covid-19 idején

“…A szakirodalomban szintén előtérbe kerültek a digitális tanítás és tanulás olyan további hiányosságai, amelyekre számos korábbi kutatás implikációi irányultak. Ezek a korábbi kutatások -többek között -megfogalmazták, hogy mind a tanárképzésben (Dringó-Horváth, 2020;Dringó-Horváth & Gonda, 2018), mind a pedagógusok napi gyakorlatában (Öveges & Csizér, 2018), valamint a digitális eszközök használatával és a bennük rejlő lehetőségekkel (EU, 2018;MDOS, 2016;Molnár, 2011;Tongori, 2012) kapcsolatban fontos lenne további kutatásokat végezni.…”

“…A direktívát követő éves jelentésekből kiderül, hogy a hazai általános és középiskolákban tanulók átlagos mennyiségű digitális eszközzel rendelkeznek (EU, 2019), ugyanakkor a digitális eszközök birtoklásából nem következtethetünk azok értő, tanulási célú használatára (Fekete, 2017(Fekete, , 2020M. Pintér, 2019;Tóth-Mózer, 2017), mint ahogy arra sem, hogy az eszközöket birtokló, vagy azokhoz hozzáférő tanárok megfelelően tudják alkalmazni őket a diákok tanulásának segítésére (Czirfusz et al, 2020;Dringó-Horváth & Gonda, 2018;Öveges & Csizér, 2018). Valódi továbblépést az eredményezhetne, ha az IKT-tudást fejlesztő lehetőségek megjelennének a tanárképzésben (Dringó-Horváth, 2020;Dringó-Horváth & Gonda, 2018;Fekete, 2020;Öveges & Csizér, 2018), valamint a pedagógusok továbbképzési lehetőségei között (Öveges & Csizér, 2018).…”