No abstract

A magyarországi felsőoktatás digitális megújulása kulcsfontosságú a minőségi tanárképzésben. Nemcsak az eszközhasználat, hanem az oktatásban résztvevők digitális kompetenciáit illetően is. Kutatásunk a DigCompEdu kérdőív magyarországi adaptációján elvégzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be a digitális kompetenciák, az intézményi támogatottság, illetve a tanárképzésben résztvevők önreflexiói mentén. Tanulmányunk a digitális fordulat oktatásban tapasztalható bemutatása után részletesebb elemzést nyújtja a hazai tanárképzés digitális kompetenciáit illetően, arra keresve a választ, hogy a DigCompEdu által mért kompetenciák viszonyában milyen helyet foglal el a magyar felsőoktatás egy szeglete, a keretrendszer által leírt kompetenciák közül melyek a tanárképzésben részt vevő oktatók erősségei, illetve gyenge pontjai. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a tanárképzésben oktatók önreflektív tevékenységének bemutatására, valamint a digitális kompetenciák megléte és az önreflexió gyakorlása közötti összefüggésekre, illetve a tanári IKT-kompetenciák meglétének és az intézményi támogatottság közötti összefüggésekre is. Jelen elemzések az oktatási helyzetet és az oktatók digitális kompetenciáit egy, a Károli Gáspár Református Egyetem ITK Kutató- és Továbbképző Központ Oktatásinformatika a felsőoktatásban elnevezésű projekt keretében zajló oktatáspedagógiai fejlesztések első, felmérő lépései.

Az IKT eszközök a paradigmaváltás ígéretét sugallják a nevelés területén is, de komplex kihívást teremtenek azáltal, hogy nemcsak az oktatás folyamatát támogatják, hanem annak tárgyává is váltak. A technológia oktatásba való integrációja nem az elvárt eredményességgel valósul meg, kényszerítő hatású érvényesülése sokszor rossz módszertani gyakorlatot eredményez. Kutatásunkban az ország 24 elismert oktatásinformatikai, felsőoktatáspedagógiai szakértőjével készítettünk interjút azzal a céllal, hogy a felsőoktatás digitális oktatási kultúrájának jelenlegi helyzetét bemutassuk, egyfajta korlenyomatot biztosítva. Az interjúkérdések a módszertan, az önfejlesztés és a digitális oktatási kultúra értékelése tématerületek köré szerveződtek. A kapott válaszokat kvalitatív módszerrel dolgoztuk fel és a leírt szövegeket a tartalomelemzés szabályai szerint kódoltuk. Az eredmények bemutatása során a szakértői véleményeket szintetizáltuk, mert így kívánjuk segíteni a felsőoktatásban dolgozók módszertani kultúrájának formálását, tévképzeteik eloszlatását a pandémia által bevezetett kötelező digitális oktatás kihívásokkal teli időszakában.While ICT tools are promising a paradigm shift in education, they are  also presenting a complex challenge by being not only an aid to the  process of education but also the subject of it. The integration of  technology into education has not been bringing the expected success,  and when implemented by force, they often result in poor methodological  practice. In our study, we interviewed 24 renowned experts in  educational informatics and higher education pedagogy in Hungary in  order to acquire and present a picture of the current state of digital  educational culture in higher education. The interview questions are  centered around the topics of methodology, self-improvement, and the  evaluation of digital educational culture. Responses were processed  qualitatively and transcripts were coded according to the standard rules  of content analysis. In the discussion of the results, answers were  synthesized, because our aim is to shape the methodological culture of  teachers in higher education and to dispel their misconceptions in this  challenging period of compulsory digital education forced upon them by  the pandemic.

No abstract

Computer science is regarded one of the subjects best suited for teaching with ICT-supported CLIL, as the English language is the lingua franca of computing, and the computer science classroom is an ideal place to apply digital technologies. This paper aims to explore the role of content and language integrated learning (CLIL) in the teaching and learning of computer science in English – focusing especially on using information and communication technology (ICT). For this purpose, a systematic literature review based on the PRISMA protocol was carried out. A total of 31 documents published in the period 2011–2021 on CLIL in computer science and ICT in the CLIL environment were analysed. In this article, first, the advantages of using CLIL in computer science will be discussed, followed by illustrating the benefits and challenges of applying ICT in CLIL lessons. Finally, trends in research on technology enhanced CLIL will be presented, outlining existing findings as well as identifying research gaps in the field. The most important shortcomings and difficulties outlined in the related literature are the limited research on both CLIL and ICT supported CLIL in the subject of computer science, the inconsistent terminology for using ICT in CLIL, and the need in CLIL teacher training courses for the effective use of digital technologies. Therefore, the findings of this paper identify a variety of future research agendas in order to increase the effective, ICT-supported CLIL in the subject of computer science.