A tudományos publikálás, illetve a tudományos eredmények disszeminációja kapcsán számos változásnak lehettünk tanúi az elmúlt néhány évtizedben. Ezt a változást elsősorban az informatika, majd a világháló széleskörű térnyerése indukálta, a folyamat azonban nem zárult le, hiszen a tudományos élet megannyi területén tapasztaljuk ma is a folyamatos útkeresést.A z elektronizálódás mellett egy másik paradigmaváltás is lezajlott a tudományos publikálási szokások körében. A tudományos párbeszéd a szakkönyvek (monográfiák, szerkesztett és szintetizáló kötetek) világából áthelyeződött a folyóiratok területére (Larsen és Von Ins, 2010). A folyamat először a természettudományok szférá-jában jelent meg, azonban a jelenség tovagyűrűzött, mára elérte a társadalomtudományo-kat, sőt bizonyos hatásai a bölcsészettudományok esetében is megfigyelhetőek (Csapó, 2011). Ezzel párhuzamosan szinte minden tudományterületen erősödött a tudósok közöt-ti kollaboráció (Glänzel, Schubert és Czerwon, 1999). Egyre több a többszerzős, míg egyre kevesebb az egyszerzős publikáció, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kutatók közötti verseny is (Van Raan, 2001) egyre inkább éleződik. Emellett kimutatható egy olyan irányú tendencia is, hogy a többszerzős publikációkra több hivatkozás érkezik Az átalakulási folyamat természetesen nem áll meg a neveléstudomány határainál, így szükséges annak vizsgálata, hogy milyen változások zajlottak és várhatóak a jövő-ben e területen. Az impakt faktor és a tudománymetria aktuális trendjei egyértelműen elérték a neveléstudomány területét is (Csíkos, 2013), ugyanúgy, ahogyan a digitális-objektum-azonosító (DOI) használata is elindult a társadalomtudomány publikációs gyakorlatában (APA, 2009) (ld. Magyar Pedagógia, Iskolakultúra). Az elmúlt évek tudománymetriát jelentősen meghatározó hazai fejleményei a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) elindulása, illetve a folyamatosan épülő, a pedagógia szakterü-letét is érintő intézményi teljes szövegű repozitóriumok létrehozása. Ezen jelenségek és szolgáltatások egymáshoz való viszonyát, kutatókra és magára a neveléstudomány egészére gyakorolt hatását szükséges vizsgálni, elemezni, hiszen ez a közeg jelentősen befolyásolhatja a születő publikációk jellegét, sőt az egyes kutatók személyes tudomá-nyos életpályáját is.