Az írás a Politikai kommunikáció és expresszivitás című tematikus blokk bevezető tanulmánya. Feladata, hogy meggyőzze az olvasókat az érzelemtelített politikai kommunikáció jelentőségéről, illetve új szemléletmód bevezetésének szükségességéről. Az expresszivitás a politikai kommunikációnak azon aspektusa, amely lefedi a kommunikátor saját viszonyát a kommunikáció többi összetevőjéhez. A viszony nyilvánosságra hozatala lehet szándékos, ekkor működésbe léphetnek a célracionalitás mechanizmusai, más esetekben a kommunikátor manipulációs szándék nélkül nyilvánul meg, ekkor a pszicho-és szociolingvisztika lehet segítségünkre. Meglátásunk szerint az expresszivitás megértéséhez a Roman Jakobson-i funkcionális kommunikációelmélet megfelelő kiindulópont, amelyet azonban a célracionalitáson túli cselekvéselméletekkel érdemes kiegészíteni, mint például az Erving Goffman által kidolgozott dramaturgiai cselekvés, illetve a pszichológiából ismert ventilálás.
Kulcsszavak: expresszivitás igazmondás kommunikációs funkciók politika"A szememben lévő könnyek az elszántság, a düh és az erő könnyei." 1 "Dühös vagyok, mert attól, hogy minden iskola egyforma lesz, a gyerekeink még nem lesznek egyformák. 😡" 2 "Gyurcsány egy moral insanity. Magyarul szarházi. Minden indulat nélkül mondom." 3 "Ő a mi kis Blankánk, a jövő politikusasszonya, ugye, aki ha gimnazista, akkor maximum 18 éves lehet, és már egy igazi, kretén, barom állat, szerencsétlen, nyomorult, ócska, rohadt, kis proli." 4 "#o1g" 5A politikai vélemények kinyilvánításakor a megszólaló egyrészt a szabadságjogait gyakorolja, másrészt azonban konfl iktushelyzetekre is reagál, mégpedig egyéni vagy társas önkifejezés segítségével. A tanulmány a politikai vélemények nyilvános megfogalmazását nem a jogok vagy egyéb normatív keretrend-