Turizmus és biztonság: a magyar lakosság utazási szokásaihoz köthető, biztonsággal kapcsolatos attitűdök reprezentatív vizsgálata

Abstract

Tudjuk, hogy a fogyasztói döntések szempontjai, illetve meghozataluk módjai időről időre változ­nak, ezért a döntéshozóknak és a kutatóknak is újabb és újabb kérdéseket kell megvizsgálniuk, hogy releváns megállapításokat tehessenek. Bár mindig is jelen volt a desztinációválasztásban, a bizton­ság kérdésköre nem túl régen jelent meg fokozottabb jelentőséggel a döntési szempontok között. Azért nyert ma más jelentőséget ez a kérdéskör, mert napjainkban a turizmussal egyre több olyan térség érhető el a szélesebb célközönség számára is, amelyek esetében relevánssá válik a biztonság vizsgálata, akár elsődleges szempontként kezelve azt. A tömegturizmus kedvelői nem vágynak koc­kázatra, sokkal inkább a kiszámíthatóságot preferálják, így számukra alapvető a biztonság. Tudjuk, hogy a vásárlási döntések komplexek, és nem csupán egyetlen tényező határozza meg a kimenetet, mégis célszerű időnként egy összetevőre koncentrálva feltenni az arra vonatkozó kérdéseket. Ta­nulmányunkban azt vizsgáljuk, mennyiben határozzák meg a magyar lakosság döntéseit a bizton­ság különböző területei, milyen szegmensek esetében játszanak kiemelt szerepet, és milyen arányú csoportok számára válnak sokadlagos kérdéssé. Munkánk alapja egy 2018-ban végzett országos, a felnőtt 15-74 éves lakosságra reprezentatív online megkérdezés adatbázisa. Ennek elemzésével jutunk eredményekhez.

Fogyasztói kockázatészlelés vizsgálata a turisztikai célú utazásvásárlás során a COVID-19 pandémia árnyékában

“…Továbbá a belföldi úti célt választók könnyen előfordulhat, hogy kevesebb kockázatot észlelnek az ismerős közegben, mint azok, akik külföldit (Csapó -Törőcsik, 2019). Ehhez a területhez tartozó kutatási célom a következő.…”

“…Mindezen jelenségek a turizmusra is jelentősen kihatnak. A turizmusban, amely a jólét iparágaként is értelmezhetőaz emberek a nyugalmat, a békét, a feltöltődést, a biztonságot és a stabilitást keresik (Csapó -Törőcsik, 2019;Garg, 2015). E szektor különösen érzékeny akkor, amikor az előbb felsorolt jóléti elemek közül az egyik veszélybe kerül.…”

“…Az észlelt kockázat is információhiányon, vagy negatív értékű híreken alapszik (Chemli et al, 2020;Csapó -Törőcsik, 2019). A kockázatkezelés új vagy további információfeldolgozást kíván meg, hasonlóan így van ez a kockázatcsökkentésnél.…”

“…Kevésbé a demográfiai jellemzőktől függnek ezek a klaszterek a fenti kutatásban, szemben Floyd és Pennington-Gray (2004) csoportosításával, ahol jellemzően a fiatalabbak, a nők és a munkanélküliek érezték kockázatosnak a 2001. szeptember 11-e utáni utazásokat. Ma már nem biztos, hogy a fiatalok lennének a nagyobb kockázatot észlelők, ugyanis egy 2019-ben végzett reprezentatív magyar kutatás azt mutatta ki, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a nők mellett az idősebbek igénylik jobban a biztonságot(Csapó -Törőcsik, 2019). Bár arra nem tér ki a tanulmány, hogy ettől függetlenül a kockázatészlelése lehet, hogy a fiatalabb korcsoportnak magasabb, de őket "bevállalósabbnak" titulálja, ami inkább a kockázatvállalással függhet össze.Ez a hosszú távú "készenlét" a mentális oldalát is megnehezíti az egészségügyi kockázatészlelésnek, így elképzelhető, hogy egy idő után a többek között Chua et al(2021), Taylor et al (2020) és Ahorsu et al (2020) által vizsgált szorongás és depresszió mértékének növekedése növelheti a veszélyészlelést.…”

“…Az észlelt kockázat típusokat két csoportba lehet osztani: a vásárláshoz köthető elemek és a technológia használata jelentette kockázatok. A két csoport együttes vizsgálata egyelőre kevéssé kutatott a szakirodalomban, valamint nélkülözi a fogyasztók viselkedésének mélyebb megértését(Sharma et al, 2021;Csapó -Törőcsik, 2019; Cui et al, 2016). Végezetül a COVID-19 pandémia megjelenése tovább fokozta bizonyos kockázatészlelés típusok előtérbe kerülését vagy önmagában határozta meg, akár teljesen ellehetetlenítve a teljes vásárlási folyamatot és az önfeledt független a helyzettől.…”