Változó falvaink. A magyarországi falvak típusai a harmadik évezred kezdetén

Abstract

A rendszerváltozás gyökeres fordulatot eredményezett a falusi településeket formáló folyamatokban is; a mezőgazdasági népesség arányának további csökkenése, a mezőgazdasági nagyüzemek többségének felbomlása, átalakulása nyomán a magángazdálkodás uralomra jutása, az alapellátás feltételeinek változása, a munkaerőpiac újrarendeződése átformálta a szocialista éra falvainak képét, társadalmát, földrajzi jellemzőit. E folyamat felmérését célozza e tanulmány, amelyben faktor- és klaszteranalízis segítségével kíséreltük meg kimutatni a 21. század elejének magyarországi falutípusait.

Outcomes and failures of close-up for the Encs district

“…pontozásos módszer, a rangsorolás, a standardizálás, a szélsőértékekhez való igazítás (maximumra vetítés a Bennettféle komplex mutatóval vagy a normalizálás), a mértani átlag, valamint a főkomponens-és a faktoranalízis. Tánczos (2011) szerint a társadalmi-gazdasági fejlettséget jellemző komplex mutatók esetében az egy, maximum két évre vonatkozó állapotvizsgálatok vannak túlsúlyban, amelyek központi módszere valamiféle pontozásos eljárás (Csatári 1996és 1999, Faluvégi 2000, Hahn 2004, Faluvégi-Tipold 2007, Obádovics-Kulcsár 2003 vagy főkomponens-analízis (Fazekas 1997, Faluvégi 2003, Dobosi 2003, Cserháti et al 2005, Bíró et al 2004, Csatári-Farkas 2006, esetleg a főkomponens-analízis valamely többváltozós statisztikai eljárással kombinált változata (Obádovics 2004, Ritter 2008, Lukovics 2007, Beluszky-Sikos 2007. Tánczos-Egri (2010) egy olyan komplex relatív fejlettségi index kidolgozására tett kísérletet, amelyet a hazai kistérségek külső és belső fejlettségi differenciáinak időbeli és térbeli vizsgálatára használnak (Fertő-Varga 2014).…”

A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben

“…Ugyanakkor számos vizsgálat világított rá a rurális térségek differenciálódási folyamataira, s az azok hátterében álló, változó társadalmi viszonyokra, struktú-rákra -feltárva azok globális (a gazdaság "hálózatosodásában" és a vidéki térsé-gek erősödő külső függőségében megragadható), az átmenet sajátos körülmé-nyeiben és a helyi történeti sajátosságokban gyökerező összetevőit (pl. Beluszky, Sikos 2007;Csurgó, Kovách, Megyesi 2009;Enyedi 1996). A vidék "leszakadó" ("elmaradott") térségeiben halmozódó demográfiai, gazdasági, társadalmi problémákat a regionális kutatásokkal foglalkozók többsége a (makro)strukturális változások térbeli "eredményeként" értelmezte, s a térségi szereplők átalakuló hatalmi (piaci, állami-intézményi) struktúrákban elfoglalt, függő/alárendelt helyzetéből kiindulva magyarázta azokat (pl.…”

Timely Summary: Spatial Development Analysis in Hungary After the Millennium

“…Így említhetők a hazai falvak szerepkörével (Koós-Virágh, 2010;Beluszky-Sikos T., 2007;Tóth-Virágh, 2010), illetve a hazai városok differenciálódási folyamataival (Tagai, 2010) foglalkozó munkák, amelyek tágabb értelemben feltárták a különböző településkategóriák fejlettségi helyzetét. A tágabb megközelítés kapcsán citálhatók az ún.…”