Youth, Religion, Socialization. Changes in youth religiosity and its relationship to denominational education in Hungary

Abstract

The aim of this paper is to explore the main characteristics of religious change among the Hungarian youth and to assess the impact of the denominational schools compared to that of the religious upbringing in the family on their religiosity. Previous empirical studies have found a considerable level of unchurching in Hungary affecting first and foremost the membership of the highly institutionalized traditional churches. Recent scholarly literature emphasizes the significance of age explaining secularization process by age-, cohort-as well as life-cycle effects, therefore pointing to the importance of socialization agents. Based on a secondary analysis of the databases of three waves of Hungarian national youth surveys (Ifjúság, 2000, 2008; Magyar Ifjúság, 2012), we compare the religious commitment and religious behaviour of consecutive cohorts studied in different rounds. By linear regression analysis we aim to scrutinize the significance and the extent to which religious upbringing and attending religious schools mattered in the development of youth religiosity. We show that while the considerable drop of religiosity is a result of both within-and inter-cohort changes, the impact of upbringing in a religious family is significantly stronger than that of attending a denominational school.

Civic engagement and the resources of persistent students and the reasons of dropout in higher education

“…The findings of research projects conducted among Hungarian youth reflect that out of civic organizations, it is the churches, i.e., religious associations, that attract young people the most (Csako, 2004;Szabo, Bauer, & Laki, 2002). In the course of the Magyar Ifjusag 2016 research, half the students reported that they belonged to some denomination, 25% of them had received a religious upbrining, and 20% of them had learned what they knew about faith in some religious organizations (Hamori & Rosta, 2013). The results of the series of the surveys we conducted in the geographical region mentioned above suggest that an average of 20% of the students belonged to some religious youth organizations (Pusztai, 2015).…”

Az egyházi oktatás hatása a fiatalok vallásosságának alakulására

“…Az azóta eltelt két évtized alatt a vallásos nevelésben részesültek, a magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak vallók, valamint a rendszeresen templomba járók aránya csökkent a fiatalok körében (Bauer et al 2016), s az egyházi iskolahálózatok bővülésével több, nem vallásos hátterű tanuló is bekerülhetett ezekbe az intézményekbe, vizsgálandó, hogy milyen hatást gyakorol a felekezeti iskola a különböző vallásosságú családokból érkezőkre. Többen vizsgálták a vallási szocializáció hatékonyságát, a családi és iskolai vallásos nevelés hatását (Hámori-Rosta 2013;Kisnémet 2015b;Pusztai 2020). A felekezeti iskolák diákjait a kortársakkal összehasonlító hazai elemzések a felekezeti iskola önálló hatását mutatták ki, mindenekelőtt a "maga módján" vallásosságra, amenynyiben az elsődleges szocializáció vallásos jellegének hatását kiszűrtük (Hámori-Rosta 2013;Pusztai 2020).…”

“…Többen vizsgálták a vallási szocializáció hatékonyságát, a családi és iskolai vallásos nevelés hatását (Hámori-Rosta 2013;Kisnémet 2015b;Pusztai 2020). A felekezeti iskolák diákjait a kortársakkal összehasonlító hazai elemzések a felekezeti iskola önálló hatását mutatták ki, mindenekelőtt a "maga módján" vallásosságra, amenynyiben az elsődleges szocializáció vallásos jellegének hatását kiszűrtük (Hámori-Rosta 2013;Pusztai 2020). Az értékrend tekintetében szintén szignifikáns, de a teljes felnőtt lakosság tekintetében tapasztalhatónál (Földvári 2004) kisebb mértékű különbség volt ki mutatható a vallásosak és nem vallásosak (Rosta 2002), illetve az felekezeti iskolát választók és nem választók között (Pusztai 2020).…”

“…Mielőtt ezt megtennénk, egy példán keresztül kétváltozós elemzés segítségével is szeretnénk rámutatni a különböző szocializációs ágensek eltérő hatásaira. Az otthoni vallásos nevelés és a felekezeti iskolába járás vallásosságra gyakorolt hatását korábban több helyen vizsgáltuk már (Hámori-Rosta 2013;Pusztai 2020). Az alábbiakban egy korábbi modellünk (Pusztai 2020: 120) kiterjesztett változatát ismertetjük és elemezzük, amely a felekezeti fenntartású intézmény látogatása esetén figyelembe veszi azt a tényt is, hogy egy vagy több szinten járt-e valaki ilyen intézménybe (6. ábra).…”

Analysis of Religious Socialization Based on Interviews Conducted with Young Adults

“…Previously the one-way linear reconstruction models determined the approach of studying religious socialization in Hungarian research on religiosity (Pusztai 2006;Kiss 2007;Hámori and Rosta 2013). The reason for this is that the institutional forms of religious education were limited in the decades of communism in the Central European region.…”