A magyar köznevelés és felsőoktatás jogszabályi környezetében az elmúlt néhány évben nagy változások történtek. E változások nyomait a cigány/roma nemzetiségi oktatás is magán viseli, ám arról, hogy ezek milyen mértében érintették e nemzetiség nyelveinek és népismeretének oktatását a köznevelési intézményekben, kevés az elérhető információ. Azért, hogy látni lehessen az új jogszabályi környezet milyen irányba tereli a nemzetiségi oktatást, a cigány/roma nemzetiségi oktatást folytató intézmények körében vizsgálatot folytattunk. A vizsgálat online kérdőív keretében tárja fel a cigány/roma nemzetiségi oktatás 2014/15-ös helyzetét, nevezetesen azt, hogy a fent ismertetett jogszabályi változások mennyire módosították a köznevelési intézmények számát, illetve motivációját a nemzetiségi nyelv- és népismeret tantárgyak bevezetésére.

A neveléstudomány egyik központi kérdése, hogy milyen tényezők határozzák meg a hatékony, eredményes és méltányos tanulási folyamatot. (Lannert, 2004) A sikeres tanulmányi út meghatározója a felkészült pedagógus (Falus, 2004) és az inklúzióval jellemezhető diverz tanulói környezet, mely bevonja az informális és közösségi tanulási lehetőségeket is (Varga, 2018). Vizsgálatunk annak feltárását célozta, hogy milyen felkészítő és támogató oktatói tevékenységek, hallgató-társas környezeti elemek és gyakorlati tevékenységformák segíthetik a tanárjelöltek felkészülését a pedagógus pályára. Tanulmányunkban a „Tanítsunk Magyarországért!”program– egyetemi hallgatókra tett hatását mutatjuk be. A felkészítő kurzus hallgatói záródokumentumai és a mentori tapasztalatok megszerzését követő refl ektív esszék összehasonlító elemzése lehetőséget ad arra, hogy a programban résztvevő tanárszakos és nem tanárszakos hallgatók fejlődését górcső alá vegyük, láttatva a formális és nonformális tanulási terek egymásterősítő hatását. A vizsgált 22 fős mintán látható, hogy az érzelmi intelligencia fókuszba helyezésével a hallgatók sikerként élték meg a személyes és szociális kompetencia-állapot változásokat, illetve a megjelenő kudarcokat kihívásként, fejlesztendő területként értelmezték. A vizsgálat megerősítette, hogy a tanárképzésben hangsúlyos szerepet kell kapnia az olyan nonformálistanulástámogatási programoknak, amelyek esélyt adnak a tanárjelöltek számára egy sokszínű hallgatói, támogató mikrocsoportban megvalósított gyakorlatra. Lehetőleg egy sokszínű, valódi kihívásokat tartalmazó gyakorlati terepen, a nevelésszociológiai összefüggések felismerésével, az érzelmi intelligencia mozgósításának és fejlesztésének a középpontba helyezésével, a partnerréválás eszköztárának gyakorlásával.

No abstract

Összefoglaló. A tanulmány alapvetően a magyarországi cigány/roma tanulókat érintő nemzetiségi programot és annak történetiségét helyezi fókuszba. Az előrehaladott asszimiláció miatt a nemzetiségi oktatáshoz való jog érvényesülése kiemelt jelentőségű, mondhatni: nemzetiségi létkérdés. A jog, hogy nemzetiségi program szervezhető, az esélyegyenlőség elve miatt különösen fontos, még akkor is, ha önmagában kötelező erővel nem bír. A folyamatok elemzése alapján látható, hogy hazánkban a nemzetiségi oktatás szinte nemzetiségenként másként valósult meg, így különösen eltérő a cigány/roma nemzetiségi oktatás célja a kezdetektől napjainkig. A hazai cigány/roma nemzetiségi oktatás „tantárgyiasult” formáinak bemutatásán túl a tanulmány beszámol arról is, hogy ahol cigány/roma nemzetiségi oktatást folytatnak, ott jellemzően rendkívül alacsony az oktatás minősége és gyakran a cigány/roma nemzetiségi oktatás „iskolamentési stratégiák” meghatározó elemévé válik. Summary. The study focuses essentially on the Roma nationality programme of Hungary and its history. Due to the advanced assimilation, the enforcement of the right to nationality education is of paramount importance. It can be said that this right is the matter of existence of Roma nationality. Because of the principle of equal opportunities, the right to organize a nationality programme is particularly important, even if it is not binding in itself. Based on the analysis of several processes of national education, it turns out that in Hungary nationality education programmes are differ from each other. This paper aims to introduce the forms of Roma nationality education as school subjects. In addition, the study also reports that where Roma nationality education is provided, the quality of education is typically extremely low and Roma nationality education is often a defining element of ‘school rescue strategies’.

This paper provides insight into the current situation of the Boyash language in Hungary. The paper introduces the language policy regarding Boyash language teaching in the country and summarises some of the most important issues that should be addressed to improve the situation and status of this language.