This case is reported to emphasize that later postinfarction rupture of the ventricular septum may occur with symptoms of right ventricle failure dominating the clinical course.

Összefoglaló. Bevezetés: Szívműtétek után a kis volumenű (1–2 E) transzfúzió a betegek több mint negyedét érinti, ami még az alacsony kockázatú esetekben is növelheti a szövődmények előfordulását, a mortalitást és a vérfelhasználást. Célkitűzés: A rizikótényezők vizsgálatával azokat a módszereket kerestük, amelyekkel csökkenteni lehet a kis volumenű transzfúziók gyakoriságát. Módszer: A kórházi kezelés során alkalmazott, kis volumenű vörösvértest (vvt)-transzfúzió rizikófaktorait vizsgáltuk 1011 szívsebészeti betegnél logisztikus regressziós analízissel. A kis volumenű transzfúzióval kezelt betegek (n = 276, 27,3%) adatait a transzfúzióban nem részesült betegek (n = 448, 44,3%) adataival (kontrollcsoport) hasonlítottuk össze. Az 1011 betegből 287 beteg legalább 3 E vvt-koncentrátum transzfúziójában részesült. Ez utóbbi csoport a vizsgálatba nem került be. Eredmények: A kis volumenű transzfúzió alkalmazásának befolyásoló tényezői a következők voltak: a női nem (OR = 2,048; p = 0,002), az életkor (OR = 1,033; p = 0,002), a testsúly (OR = 0,954; p<0,001), a preoperatív hemoglobinkoncentráció <130 g/l (OR = 3,185; p<0,001), a preoperatív glomerulusfiltratiós ráta <60 ml/min/1,73 m2 (OR = 1,750; p = 0,026), az „off-pump” coronariaműtét (OR = 0,371; p<0,001), a kombinált műtét (OR = 2,432; p = 0,015), a műtéti folyadékegyenleg (OR = 1,227; p = 0,005), az intraoperatív vérzés (OR = 1,002; p<0,001), a műtét időpontjáig fenntartott preoperatív klopidogrélkezelés, valamint a posztoperatív vérzés >1200 ml (OR = 2,438; p<0,005). Következtetés: A kis volumenű transzfúzió elkerülése érdekében a preoperatív anaemia kiszűrése és előkezelése, a műtéti haemodilutio csökkentése, a minimálinvazív és „off-pump” coronariaműtétek számának növelése, valamint a sebészi haemostasisprotokoll alkalmazása jelenthet megoldást. Orv Hetil. 2022; 163(14): 551–557. Summary. Introduction: Low-volume (1–2 U) transfusion affects more than a quarter of cardiac surgical patients. This may increase the incidence of complications, mortality, and blood use, even in low-risk patients. Objective: By analyzing risk factors, we searched for measures to reduce the frequency of low-volume transfusions. Method: The risk factors for transfusion of up to 2 U red blood cells were examined in 1011 patients. We compared data from 276 (27.3%) patients who received low-volume transfusion (study group) with 448 (44.3%) patients who received no transfusion (control group). 287 patients (28,4%), who received more than 2 U red blood cells, were excluded. Multivariate logistic regression analysis of data was performed. Results: The factors affecting low-volume transfusion were female gender (OR = 2.048; p = 0.002), age (OR = 1.033; p = 0.002), body weight (OR = 0.954; p<0.001), preoperative hemoglobin value of <130 g/l (OR = 3.185; p<0.001), preoperative glomerular filtration rate <60 ml/min/1.73 m2 (OR = 1.750; p = 0.026), off-pump coronary artery bypass surgery (OR = 0.371; p<0.001), combined procedures (OR = 2.432; p = 0.015), perioperative fluid balance (OR = 1.227; p = 0.005), intraoperative bleeding and preoperative clopidogrel treatment (OR = 1.002; p<0.001), postoperative bleeding >1200 ml/24 hours (OR = 2.438; p<0.005). Conclusion: Screening and treatment of preoperative anemia, decreasing operative hemodilution, increasing the number of minimally invasive and off-pump procedures as well as applying a surgical hemostasis protocol could be a solution to avoid low-volume transfusion in cardiac surgery. Orv Hetil. 2022; 163(14): 551–557.

Logistic EuroSCORE has appropriate discriminative power and satisfactory precision, whilst the accuracy of additive EuroSCORE only comes near to the acceptable level, but at the same time it has an adequate calibration value. These results suggest that logistic EuroSCORE is more suitable for the preoperative risk assessment of these patients.

Absztrakt: Bevezetés: A szívműtéteket követő súlyos vérzés és transzfúzió jelentősen növeli a szövődményrátát és a mortalitást. A vérző beteg hatékony kezelésének feltétele a ’sebészi’ és a coagulopathiás vérzés korai diagnosztikája. Rotációs thromboelastometria alkalmazása segíthet a reoperáció indikációjának felállításában, és célvezérelt haemostasisterápiával csökkentheti a vérveszteséget, a transzfúziót és a költségeket. Célkitűzés: Korábbi betegeink vérzéses adataiból származtatott intézeti vérzéses-reoperációs protokoll kidolgozását és a módszer hatékonyságának vizsgálatát tűztük ki célul. Módszer: Az osztályunkon korábban operált 1011 beteg (kontrollcsoport) adataiból a coagulopathiás és a ’sebészi’ vérzés megkülönböztetésére statisztikai algoritmust hoztunk létre. Vérzéses-reoperációs protokollunkban az algoritmust viszkoelasztikus koagulációs teszttel és rizikóbesorolással együttesen alkalmaztuk. Egymást követő 112 operált betegünknél megvizsgáltuk a reoperációk gyakoriságát, indikációit, valamint a protokollnak a transzfúziókra és a direkt költségekre kifejtett hatását, korábbi gyakorlatunkkal összehasonlítva. Eredmények: A vérzés miatt végzett reoperáció gyakorisága nem különbözött a vizsgált és a kontrollcsoport között (6,2% vs. 5,4%; p = 0,584). A reoperált betegeknél a vérzés-protokollcsoportban coagulopathiás vérzés önmagában nem, míg a kontrollcsoportban 12,7%-ban fordult elő. A vérzéses-reoperációs protokoll alkalmazása mellett csökkent a vérzés (p = 0,026), több betegnél alkalmaztunk fibrinogént (p<0,001), protrombinkomplex-koncentrátumot (p<0,001), tranexámsavat (p<0,001); a vörösvérsejt-transzfúziók száma 30%-kal csökkent (1,7 ± 2,6 E vs. 2,3 ± 3,3 E; p = 0,012); a friss fagyasztott plazma vagy thrombocytatranszfúziók esetén a különbség nem volt szignifikáns. A módszer alkalmazásával betegenként –20 333 Ft, aktivitásalapú költséggel számolva –38 200 Ft költségmegtakarítást értünk el. Következtetés: Vérzéses-reoperációs protokollunk alkalmazásával csak ’sebészi’ vérzés miatt végeztünk reoperációt, több esetben alkalmaztunk faktorkészítményt, antifibrinolitikumot, csökkent a vérveszteség, a vörvösvérsejt-transzfúziók száma, és költségmegtakarítást értünk el. Orv Hetil. 2020; 161(34): 1414–1422.