Írásunk a WHO Jól-lét Kérdõív 5 tételes (WBI-5) rövidített magyar verziójának hazai adaptálását mutatja be. A mérõeszköz validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egész-ségfelmérés alapján készült. A vizsgálat 12 668 fõre terjedt ki, a minta életkor, nem és lakó-hely szerint reprezentálja a felnõtt magyar népességet. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdõívet, a Beck-féle Reménytelenség Skála három tételét, a Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szorongás alskáláját (HAS), a rövidített Maastricht Vitális Kimerült-ség Kérdõívet, a rövidített Stressz és Megküzdés Kérdõív Életcél és Kapcsolatok alskálájának 7 kérdését, valamint az egészségi állapot önbecslését használtuk fel. Az öttételes WHO Ál-talános Jól-lét Skála belsõ megbízhatósága kiváló (Cronbach-alfa: 0,85). A mérõeszköz rotálatlan fõkomponens-elemzése is megerõsítette a kérdõív homogenitását. A kérdõív az elvárásoknak megfelelõen közepesen erõs, negatív kapcsolatban állt mind a Rövidített Beck Depresszió Kérdõív értékével, mind a szorongást mérõ HAS 7 tételének összpontszámával és a reménytelenséggel. Kérdõívünk összpontszáma hasonló erõsségû, pozitív kapcsolatban állt mind a válaszadó önmagához, mind másokhoz viszonyított szubjektív egészségi állapotával, továbbá az élet értelme-konstruktummal. A kérdõív magyar változata megbízható és érvényes mérõeszköznek tekinthetõ a pozitív életminõség vizsgálatakor.Kulcsszavak: WHO Jól-lét Skála, Hungarostudy 2002 lakossági egészségfelmérés Az egészséggel kapcsolatos életminõség-vizsgálatok egyrészt a szubjektív tapasztalatokra, az önértékelésre alapoznak, másrészt pedig egy több-dimenziós megközelítés alapján vizsgálódnak, amely a pszichológiai, fi-

In a study among Hungarian physicians (N = 420), we tested the hypothesis that compared to men female physicians experience higher work-family conflict (WFC) and consequent burnout. As predicted, female physicians scored significantly higher on the emotional exhaustion subscale of the Maslach Burnout Inventory and significantly more female physicians experienced high levels of emotional exhaustion compared to male physicians. WFC emerged as a significant predictor of burnout (emotional exhaustion and depersonalization). These findings suggest a potential path from WFC to burnout in a scarcely researched population of physicians in a unique cultural setting and provide further data for cross-cultural burnout research.

Jelen tanulmányunkban a Lazarus és Folkman által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdô-ív, illetve az ebbôl kidolgozott rövidített változat pszichometriai jellemzôit mutatjuk be. A Konliktusmegoldó Kérdôív 66 tételes teljes változatát 582 személlyel töltettük ki, a kitöltôk életkora 18 és 69 év közé esett. A kérdôív tételein végzett feltáró faktorelemzés alapján 7 faktoros struktúra bontakozott ki: Pozitív átértékelés, Menekülés-elkerülés, Szociális tá-maszkeresés, Távolítás-elfogadás, Konfrontálódás, Tervszerû problémamegoldás-Önkont-roll, és Visszahúzódás-Kontrollvesztés-Segítségkérés szakembertôl. A hét dimenzió a teljes variancia 41%-át írta le. A kapott faktorok összességében hasonlóak, mint amirôl Folkman és Lazarus (1980) beszámolt. A 16 tételbôl álló rövidített Konfliktusmegoldó Kérdôívet egy országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 623 személy töltötte ki. A mérôeszköz téte-lein végzett faktorelemzés a következô négy dimenziót eredményezte: Kognitív átstuktu-rálódás, Feszültségredukció, Problémaelemzés, Passzív megküzdés. A Konfliktusmegoldó Kérdôív különbözô nehéz élethelyzetekre való alkalmazhatóságát, a megküzdési stratégi-ák stabilitását 94 fôs egyetemi hallgatói mintán vizsgáltuk. A hallgatókat két nehéz élet-esemény felidézésére kértük, majd kitöltettük a mérôeszközt mindkét élethelyzetnek megfelelôen. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a különbözô élethelyzeteknek megfelelô kitöltés során a megküzdés-faktorok alacsony együttjárást mutatnak (átlag korreláció: 0,33). Több olyan tétel is akadt, amelyek bizonyos megküzdési stratégiák felmérésére nem alkalmasak.

Most suicide attempts by self-poisoning occurred after the early recognition of unwanted pregnancies and most resulted in a very early fetal loss. Pregnancies with advanced gestation months had a significantly lower proportion of attempting suicide.

BackgroundInstruments to assess quality of maternity care in Central and Eastern European (CEE) region are scarce, despite reports of poor doctor-patient communication, non-evidence-based care, and informal cash payments. We validated and tested an online questionnaire to study maternity care experiences among Hungarian women.MethodsFollowing literature review, we collated validated items and scales from two previous English-language surveys and adapted them to the Hungarian context. An expert panel assessed items for clarity and relevance on a 4-point ordinal scale. We calculated item-level Content Validation Index (CVI) scores. We designed 9 new items concerning informal cash payments, as well as 7 new “model of care” categories based on mode of payment. The final questionnaire (N = 111 items) was tested in two samples of Hungarian women, representative (N = 600) and convenience (N = 657). We conducted bivariate analysis and thematic analysis of open-ended responses.ResultsExperts rated pre-existing English-language items as clear and relevant to Hungarian women’s maternity care experiences with an average CVI for included questions of 0.97. Significant differences emerged across the model of care categories in terms of informal payments, informed consent practices, and women’s perceptions of autonomy. Thematic analysis (N = 1015) of women’s responses identified 13 priority areas of the maternity care experience, 9 of which were addressed by the questionnaire.ConclusionsWe developed and validated a comprehensive questionnaire that can be used to evaluate respectful maternity care, evidence-based practice, and informal cash payments in CEE region and beyond.