Learning motivation, self-handicapping, executive function, and school achievement are interrelated variables affecting students’ intension of learning in higher education. However, many educators are unaware of the ability of these predictive variables and fail to encourage students’ further education. Therefore, with the aim of helping educators, this study was conducted to predict students’ intention of learning in higher education based on their learning motivation, self-handicapping, executive function, school achievement, and mothers’ education. We sampled Hungarian 12th graders (N = 1330) who participated in this study while collecting the data online during class hours. Questionnaires were used to measure learning motivation, self-handicapping, and executive function. Findings showed that higher learning motivation, lower self-handicapping, stronger working memory, and mother’s education could increase students’ intention of learning in higher education. Beyond our expectations, higher school achievement (GPA) was not a significant predictor. Comparing different theoretical perspectives, we deduced reliable predictors underlying Hungarian students’ intention of learning in higher education. Therefore, this study is of great importance for educators to pick out the real support for their students’ intention of learning in higher education by following our research findings.

No abstract

A végrehajtó funkció (Executive Function; EF) fogalma néhány évtizeddel ezelőtt került a tudományos figyelem középpontjába. Mára nem csupán az idegtudomány, hanem számos más tudományterület is foglalkozik a végrehajtó funkcióval, annak működésével, fejlődésével és a magasabb rendű kognitív folyamatokban (pl. célorientált viselkedés, problémamegoldás) betöltött szerepével. A kutatók sokáig figyelmen kívül hagyták a motiváció és az érzelem szerepét az EF vizsgálatakor, azonban ez a 2000-es évek elején megváltozott, és két dimenziót különítettek el. Az egyik a hideg („cool”) EF, mely az affektív tényezőktől mentes kognitív funkciókat vizsgálja, a másik a meleg („hot”) EF, amely figyelembe veszi a motiváció és érzelem hatását a kognitív teljesítményre. Tanulmányunkban – a hazai szakirodalomban elsőként – nyújtunk elméleti áttekintést e két dimenzió elkülönítésére irányuló vizsgálatokról. Körbejárjuk a meleg EF-fel kapcsolatos kutatásokat, bemutatjuk a meleg EF vizsgálati módszereit, valamint a különböző érzelmi ingerek hatását az EF-teljesítményre.

No abstract