The service quality literature focusing on higher education has been expanding rapidly parallel with the increasing marketization of the sector which poses new challenges against institutional improvement efforts and the applied management toolkit. The primary objective of our paper is to demonstrate the results of a surveying carried out in the Hungarian higher education system. The participating students evaluated the importance of quality attributes that were previously defined at the programme and the institution levels of operation and also rated the performance they had experienced along the same attributes. Both the quantitative and the qualitative results demonstrate that the student perceptions about the institutional image primarily stem from their service quality perceptions gained at the programme level defining the total student experience. Therefore, the institutional actions aiming service quality improvements should incorporate the programme level experiences of students both for enhancing total student satisfaction and institutional reputation.

A fejlett társadalmakban egyre nagyobb arányt képviselő idős generáció innovációs magatartásának kutatása – az információtechnológia rohamos fejlődését figyelembe véve – üzleti, társadalmi és erkölcsi szempontból nézve sem megkerülhető feladat. Az idős korosztálynál a szükséges tudás és képességek hiánya az online aktivitásnak jellemzően korlátokat szab, ugyanakkor a használati előnyök is egyre inkább kirajzolódnak számukra, sőt, ez a fajta felkészültség akár megkerülhetetlenné válik. Mindez ráirányítja a figyelmet az idősek innovációs magatartásának minél többoldalúbb feltérképezésére. Figyelembe kell venni, hogy az idős korosztály is erősen tagozódik, az egészségi állapot, az életkörülmények, az életstílus, az értékek és más tényezők innovációs elfogadás szempontjából is eltérő magatartásmintákat rajzolnak ki. De különbségek vannak az idősek két generációja, az érettek (veteránok) és a baby boomerek (Ratkó-korszak szülöttei) között is, hiszen más életszakaszban érte el őket az internet berobbanása. Primer kutatásukban a szerzők ennek a két időskori generációnak az információtechnológia használatára vonatkozó magatartását vizsgálják hazai viszonylatban, a Rogers-féle innovációelfogadási modellt elméleti alapul véve.

A TANULMÁNY CÉLJA A Covid-19 járvány világszerte jelentősen átalakította életünket. A különféle megszorítások kihívások elé állították a szolgáltatókat is, akik közül többen az internetre költözve igyekeztek megfelelő alternatívát nyújtani vevőik számára. Kutatásunk célja a járvány előtti, alatti, illetve az azt követő tervezett online és offline jógafogyasztói szokások vizsgálata. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A jógafogyasztási szokásokat a szakirodalom feldolgozást követően mélyinterjúk segítségével térképeztük fel, melyek eredményeire alapoztuk későbbi kvantitatív kutatásunkat. Mindkét megkérdezésre 2021 áprilisában került sor. A kérdőíves kutatást a közösségi médiában fizetett hirdetés segítségével juttattuk el a célközönség számára. A kapott adatokat SPSS segítségével értékeltük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Kutatásunk több szignifikáns változást is feltárt. Annak ellenére, hogy az on-demand tartalmak népszerűsége csökken az életkor növekedésével, egyben a legkedveltebb online oktatási forma is a megkérdezettek körében. A jógagyakorlással töltött évek száma a közösségi élmény szempontjából fontos tényező, mivel minél nagyobb tapasztalattal rendelkezik valaki, annál szívesebben választja a személyes órákat. A megkérdezés idején többen tervezték, hogy a korlátozásokat követően személyes órákat fognak látogatni, mint ahányan a világjárvány előtt tették. Emellett jelentős növekedés várható az élő online gyakorlási formát választók számában is. Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben az úgynevezett hibrid megoldások jelenthetik a legnépszerűbb szolgáltatási formát a fogyasztók körében. GYAKORLATI JAVASLATOK A vállalkozások csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha az aktuális fogyasztói igényeket figyelembe veszik. Ezért ismerniük kell vevőik szokásait, elvárásait, illetve azok várható jövőbeli alakulását. Kutatásunkban a hazai jóga- és egyéb sportoktatók, valamint szolgáltatók számára értékes információkat sikerült feltárni, melyek segítségükre lehetnek szolgáltatásuk tervezésekor, mint például az online és offline kínálat arányának és célcsoportjának meghatározása.