No abstract

A látens változós modellezés során nem ritka, hogy heterogén megfigyelésekkel van dolgunk, melynek figyelmen kívül hagyása problémát okozhat az elemzés folyamán. A tanulmány olyan technikát mutat be, ami a PLS-SEM (partial least squares structural equation modeling -parciális legkisebb négyzetek strukturális egyenletek modellje) alkalmazásakor kínál megoldást a megfigyelt heterogenitás figyelembevéte-lére. Ezen az ún. MGA-n (multi group analysis -több-csoportos elemzési eljárás) több módszer is alapul, melyek közül a szerzők a paraméteres próbákat, a permutációtesztet, a Henseler-féle MGA-módszert, valamint a nemparaméteres konfidencia-intervallumok módszerét tekintik át. Ezt követően az utóbbi három eljárás alkalmazását egy oktatási adatsoron mutatják be. A vizsgálati modell alapját a technológia elfogadá-sának modellje szolgáltatja. TÁRGYSZÓ:Parciális legkisebb négyzetek módszere. Strukturális egyenletek modellje. Többcsoportos elemzés.

Absztrakt

This study aims to investigate the role played by academic discipline differences in terms of their influence on the acceptance of video technology being used for educational purposes by higher education students. The research model was based on Technology Acceptance Model in which academic discipline (hard, pure, soft, applied) was involved as a moderator variable.Data were collected from 240 students using a questionnaire on which the partial least-squares structural equation modelling and the Henseler's multi-group analysis were used to compare differences among academic discipline-groups. In summary, results show that the degree of importance attached to perceived usefulness, perceived ease of use and attitude toward video use when students explain the intensity of their instructional video usage differs between hard/soft, and pure/applied academic disciplines. In the case of hard-pure subjects (e.g. natural sciences) and hard-applied subjects (e.g. engineering or computer science) the intensity of video usage, as a learning resource, is mostly determined by the students' expectations in relation to the effortlessness (or otherwise) of learning with videos. In the case of soft-pure subjects (such as sociology) and soft-applied subjects (such as law and business studies) positive/negative feelings associated with video usage also play an important role in the intensity of video usage as a learning resource. The degree to which a student believes that using videos would enhance his or her learning has a stronger influence on the intensity of video usage in the case of soft-pure subjects than in the case of soft-applied subjects.

A fejlett társadalmakban egyre nagyobb arányt képviselő idős generáció innovációs magatartásának kutatása – az információtechnológia rohamos fejlődését figyelembe véve – üzleti, társadalmi és erkölcsi szempontból nézve sem megkerülhető feladat. Az idős korosztálynál a szükséges tudás és képességek hiánya az online aktivitásnak jellemzően korlátokat szab, ugyanakkor a használati előnyök is egyre inkább kirajzolódnak számukra, sőt, ez a fajta felkészültség akár megkerülhetetlenné válik. Mindez ráirányítja a figyelmet az idősek innovációs magatartásának minél többoldalúbb feltérképezésére. Figyelembe kell venni, hogy az idős korosztály is erősen tagozódik, az egészségi állapot, az életkörülmények, az életstílus, az értékek és más tényezők innovációs elfogadás szempontjából is eltérő magatartásmintákat rajzolnak ki. De különbségek vannak az idősek két generációja, az érettek (veteránok) és a baby boomerek (Ratkó-korszak szülöttei) között is, hiszen más életszakaszban érte el őket az internet berobbanása. Primer kutatásukban a szerzők ennek a két időskori generációnak az információtechnológia használatára vonatkozó magatartását vizsgálják hazai viszonylatban, a Rogers-féle innovációelfogadási modellt elméleti alapul véve.