A tanulmány az iskolai szervezeti kultúra vizsgálatát lehetővé tevő vizsgálati eszköz kidolgozásáról számol be. A munka ahhoz az átfogó iskolakutatáshoz kapcsolódik, amely az iskola mint speciális szervezet hatékonyságát vizsgálja, a szervezeti kultúra és ezen belül a szervezet változáshoz való viszonyának elemzése alapján. A tanulmányban először az iskolai szervezeti kultúra vizsgálatára kidolgozott kérdőívvel végzett elővizsgálat tapasztalatait mutatjuk be, majd az így kapott eredményeket a Quinn-féle „versengő értékek” modell kérdőíves vizsgálatának eredményeivel vetjük össze. Végül pedig arra teszünk kísérletet, hogy az iskolai szervezeti kultúra kérdőív által feltárt kultúra „értéktérképét” párhuzamba állítsuk az iskola kétpólusú alapmodelljével.

The study investigates how the formations of the self-identity of the human entity, while trying to understand the world and the self, and the patterns of experiencing freedom, created by the potential of powers of performance that originates from the search for self-identity and also shapes the freedom and responsibilities of pedagogical relationships, are represented in the ethos of getting at truth and justice, present in every human being.In case we succeed in finding good enough solutions that enable the free movement between the individual and institutional values and interest, we can get closer to grasp the habitualised concept of the pedagogical culture of the ethos.The conclusion of the study suggests that good enough practice of education which is able to react sensitively to the changes of socialisation may support the self-development attempts of students to fill the gaps of their self-identity, re-create their self and find the possible means of understanding.

No abstract

A kortárs társadalomfejlődés technológiai környezetében a digitális polgári életforma értelmezési kereteiről folyó diskurzusokban számosan azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen online tevékenységekben azonosíthatóak a digitális jelenlét szociális, kognitív és reflektív aspektusai, illetve azt, hogy ebben a jelenlétben miként formálódik a digitális létet tartalommal is megtöltő kollektív tudás, hiedelemvilág és életstílus. A pedagógiai aspektusú tanulmány a polgári életforma történelmi karakterére, a karakter digitális kiterjesztésre, valamint a polgári életgyakorlat kiüresedő frázisaira, hamis sztereotípiáira kíván reflektálni.

No abstract