Az iskola mint tudásközpont szerepe az információs társadalomban több szempontból is újraértékelődik. Mi a tanár, a diák, vagy akár az iskola új szerepe az információs társadalom iskolájában? Az egyéni vagy a közösségi érdek a fontosabb? Az iskolátlanítás folyamatában egyre inkább az információmegosztás, és nem az információirigység az adaptív stratégia.

The COVID-19 pandemic had a major impact on higher education. Students were required to adopt a more independent way of learning, and instructors had to redesign courses to fit the digital space. Increasingly frequent e-learning research provides substantial support for the expansion of online education. The aim of this article is to investigate the effectiveness of e-learning materials among university students using a variety of research methodologies (Groningen Sleep Quality Scale, psychomotor vigilance task, verbal fluency and digit span tests, NASA Task Load indeX and eye tracking). In a pilot study conducted in a laboratory environment, 15 participants were divided into three groups and assigned to study from prepared course pages using content-equivalent e-learning materials. The results demonstrated that the applied research methodologies were appropriate for investigating the issue, allowing the pilot study to reveal a set of criteria encompassing the preferences of students for course structures and e-learning materials.

No abstract

A pandémia alatti és utáni oktatási helyzetben az online környezetben történő tanulás hatékonyságának és eredményességének a növelésére az elvárásokkal arányosan fokozottabb figyelem irányult. A tanulási környezetek funkcionalitásának technikai továbbfejlesztése helyett a tanuló sajátosságaihoz igazított, részben adaptív kurzusfelületek fejlesztésével kapcsolatban mai napig nagyon kevés kísérleti jellegű kutatási eredmény áll rendelkezésünkre. A tanulók kognitív és affektív sajátosságai (motiváció, fáradtság, munkaterhelés, rekacióidő, fizikai állapot, mentális állapot) és a tanulási környezetben tapasztalt tanulási tevékenységük (képernyőre fókuszálás, szemmozgások elemzése, tanulási aktivitás) és teljesítményük összefüggésrendszerének jobb megismerésével hatékonyabb és a célcsoporthoz jobban igazodó kurzusfelületek fejleszthetők. A kognitív tesztekre, szemmozgáskövetésre, tevékenységelemzésre, megfigyelésre, illetve interjúra épített adatgyűjtéssel végzett kismintás kutatásunk alapján egyértelmű tendenciákra következtethettünk. A tanulócsoportok közötti különbségek mellett a rövid videófilmek, az oktatói hitelesség biztosítása, rövidebb írásos dokumentumok, illetve nagyobb számú gyakorló teljesítménytesztek a preferáltabb részei a hatékony online tanulási környezeteknek.

The theoretical analytical study reviews the impact of ChatGPT as an innovative technology on the pedagogicalculture of formal educational institutions. It summarizes the possible positive effects and potential risks of Chat-GPT and builds on the principle of differences between institutions. It assumes that the institutional response toinnovative technology is a very good indicator of the organizational maturity and current state of the educationalinstitution. The impact of innovative technology on pedagogical culture and the response to it are grouped andbriefly analyzed according to five different possibilities.