Tanulmányunk egy folyamatban lévő migrációs kutatás első eredményeire támaszkodva elemzi a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció sajátosságait. A tanulmányi célú migrációt a transznacionális migráció egyik formájának tekintjük, amely azonban egyúttal a nemzetállami határokon átívelő etnikai migrációként is értelmezhető és elemezhető. A vajdasági magyar diákok tanulmányi célú migrációja dinamikus, nyitott kimenetelű folyamat, amely végleges áttelepedéshez, visszaköltözéshez, a két ország közötti, időben változó dinamikájú ide-oda mozgáshoz egyaránt vezethet, ám a tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében a magyarországi továbbtanulásról szóló mobilitási és migrációs döntés a szülőföldről való távozás első lépcsőfokának tekinthető. A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció dinamikáját a kilencvenes években a balkáni háborúk hullámzása határozta meg, a háborús viszonyok elmúltával sem szűnő folyamatot a tartósnak bizonyuló vonzó- és taszítótényezők mellett az otthoni és magyarországi transznacionális hálózatok is táplálják, amelyek segítik és egyben legitim stratégiává teszik a tanulmányi célú migrációt.

Szociális és érzelmi tanulás az iskolában"Az IQ csak kismértékben képes megjósolni az életben való sikerességet, az érzelmi és szociális készségek sokkal jobb mutatói ennek." (Daniel Goleman) A szociális és érzelmi készségek, képességek alapvető szerepet játszanak a szociális viselkedés működősében. A hazai (pl. Kasik, 2010(pl. Kasik, , 2015Zsolnai, 2013) és a kül-földi (pl. Greene, Hariton, Robins és Flye, 2011) vizsgálatok eredményei szerint a társas viselkedés hatékonysága nagymértékben függ ezen készségek és képességek kész-letének gazdagságától, a szociális kompetencia alakulására pedig főként e pszichikus összetevők működéséből következtethetünk. A szociális készségek, amelyek speciális verbális és nem verbális viselkedési formákat határoznak meg, szituációfüggőek, hatás-sal vannak rájuk a körülményekből fakadó szociális követelmények, s leginkább e pszichikus komponensek megfelelő működése teszi lehetővé az adaptív és eredményes viselkedést. A szociális készségeket tanulás (pl. megfigyelés, modellkövetés, ismétlés, megerősítés) útján sajátítjuk el.A szociális interakcióban az érzelmeknek is nagy szerepük van, hiszen azok megfelelő kifejezése alapvető fontosságú. Az érzelmek felismerése és megértése az érzelmek által közvetített információk dekódolását és értelmezését, az érzelmek szabályozása a külön-böző tartalmú és intenzitású érzelmek kezelését, irányítását jelenti. Egyre több vizsgálati * A tanulmány írása a 2013-1-HU1-LEO04-10210 1 azonosítószámú Social and Emotional Learning in Vo cational Education and Training (SELVET) című projekt keretében történt.

This article examines workfare schemes in rural Hungary and their contribution to relieving rural poverty. It does so on the basis of an analysis of European Union statistics and a series of semi-structured interviews which were conducted in 2013-2015 as part of a larger project investigating the contemporary state of rural Hungary. The paper comprises four sections: following a short description of the methodology, regional disparities and deprivation in rural areas are introduced with the help of a typology on deprivation and Eurostat data, thus providing evidence for European comparison. Following this, the main findings of our extensive qualitative research into workfare policies in rural Hungary are Nigel Swain is a senior lecturer at the University of Liverpool, and is also a member of the project team.

No abstract

A hátrányos helyzetű kistérségek egy részében az utóbbi három évben megvalósult egy jelentős adatfelvétel, amely betekintést enged az ott élők életkörülményeibe, lakhatási viszonyaiba, jövedelmi helyzetébe, szociális kapcsolathálózatába. Az eredmények lesújtóak, a hátrányos helyzetű térségekben élők anyagi, jövedelmi, szociális helyzete rossz és úgy tűnik, hogy idővel a depriváció csak fokozódik, nem csupán egyes családokat, településeket, de egész kompakt (kis-)térségeket sújt, ami új kihívást jelent a fejlesztési politika számára.