No abstract

Tourism has always been the engine of the economy, and it is especially relevant in case of a recovery period, whether it is an economic or medical crisis. Tourism alone is not a remedy to the problems; however, conscious destination and product development can help strengthen the region through the integrity of local participants. Among the aims of European Capitals of Culture (ECoC) project are rural development, preserving and creating values, connecting creative industry to local levels. Our paper seeks an answer to the main research question: how do the winners of the ECoC 2023 convey their own core values through shaping the tourism image? The research question was answered using secondary sources and a focus group interview. The actuality and uniqueness of the paper come from the examination based on the ECoC project’s interdisciplinary approach, since connecting tourism with place marketing in the scientific research of the ECoC programme has been underrepresented so far. This gap-filling study demonstrates that the symbiotic relationship between tourism and place marketing not only adds value, but also provides practical profit to stakeholders through the development of destination management and location brand management.

A cikk a magyarországi és az erdélyi hagyományőrző fesztiválok közötti különbségeket mutatja be a gazdasági, illetve a társadalmi-kulturális hatások tekintetében. A két terület közös történelmi múltjának köszönhetően számos hasonlóság fedezhető fel a kulturális értékekben, azonban az egyes régiók társadalmi, gazdasági jellemzői már eltérőek, amelyek a kulturális turizmus területén is megmutatkoznak. A tanulmány a médiakutatás módszertanát alkalmazva 25-25 erdélyi és magyarországi fesztivált vizsgál meg, majd az eredményeket hat szempont szerint rendszerezi: helyi gazdasági élet fejlődése, foglalkoztatási struktúra, értékrendszer változása, kapcsolati háló fejlesztése, kreativitás és innováció kifejeződése, helyi közösségi szerveződések. Számos hasonlóság mellett a legfontosabb különbségek a következő területeken figyelhetőek meg: szálláshely-szolgáltatás, regionális és határon túli kapcsolatok ápolása, valamint az érintettek bevonásának formája.

A TANULMÁNY CÉLJA A globális méreteket öltött koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg a turisztikai desztinációk és azok közül is főként a nemzetközi vendégforgalomra építkező célterületek működését. Az utazási korlátozások következtében szignifikánsan csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma Budapesten 2020-ban. Az elmúlt években a főváros nagy mértékben a külföldi vendégekre alapozta a költségvetését, ezért a külső hatásoknak rendkívül kitetté vált. A tanulmányunk célja, hogy képet adjon a városi turizmus pandémia által okozott kríziséről és abból való kiút egyik lehetőségének, a belföldi utazók megcélzásának vizsgálatát. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A főváros külföldi turistáknak való kitettsége a belföldi turisták Budapestre csábításával ellensúlyozható, amelyhez meg kell ismerni a főváros turisztikai szolgáltatásait potenciálisan igénybe vevők körét: a belföldi látogatókat. Ezen célcsoport tagjai eltérő élményeket keresnek a fővárosba történő látogatásuk során, melyet egy több mint 100 válaszadót elérő kvalitatív kutatás keretében ismertünk meg. A kutatás fő célja az volt, hogy feltárjuk az egyes korcsoportok véleményét a fővárosról, a fővárosba történő utazásaikat támogató és hátráltató tényezőkről és a számukra vonzó élményígéretekről. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Láthatóvá vált a kutatás során, hogy a belföldiek, különösen a pandémia előtt legalább évente, de akár többször is felkeresték a fővárost, de jellemzően nem éjszakáznak itt. A pandémia leginkább a gyakori látogatók szokásait változtatta meg, ők havi rendszerességet követően inkább félévente érkeztek a fővárosba. A fővárosról alkotott kép meglehetősen változatos, inkább az idősebb és a fiatal felnőttek rendelkeznek pozitív imázsképpel. A motivációk sorában a kulturális attrakciók, rendezvények és a barátok látogatása mindenképpen fontos, amíg a gátló tényezők között a város drágasága, a tömeg és nagyvárosokkal szembeni ellenérzés, valamint a korlátozott szabadidő jelenik meg. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink alapján feltárásra kerülhetnek azon turisztikai termékek és élményelemek, melyek fejlesztése hosszú távon növelheti Budapest belföldi turisztikai keresletét.

The EcoVeloTour tourism project (Fostering enhanced ecotourism planning along the EuroVelo cycle route network in the Danube region, DTP-055-2.2) aims to develop cycle tourism and ecotourism in connection with the EuroVelo international cycle routes across the Danube Region. The objective of the project is to harness the synergies of the EuroVelo network, to develop – and provide communication opportunities for – ecotourism in the region, to promote cultural and natural values through cycle tourism, to preserve biodiversity and landscape elements, and to improve air quality within the framework of ecotourism development. While the characteristics of the project area are favourable for the development of cycle tourism and ecotourism, its potential has not yet – or only to a limited extent – been harnessed. In terms of the condition and service provision of cycle paths and related infrastructure, there are currently no cycling or ecotourism products to speak of along the Rákos Stream. At the time of drafting this strategy (2021), the section of the EuroVelo 14 route that stretches along the Rákos Stream is under planning, and, within the framework of the EcoVeloTour project, a number of improvements – e.g. the creation of a smart cycling rest area, a signposting plan, and a mobile app – are underway in the area, which, in addition to the great assets of the project area, could make it attractive to cycling tourists and ecotourists.