Direct and indirect costs of work-related stress can be measured in both humanistic and financial terms. In Hungary and the other Central and Eastern European countries chronic stress-related diseases, like depression, premature cardiovascular illnesses, and overall mortality rates are higher in comparison to western countries, primarily among men. The vast majority of the adult population is employed in some capacity and the average person spends more time working than in any other waking activity. Working conditions can exert influence on employee well-being. The present study aimed to explore the relationship between the perceived type of organizational culture (team, adhocracy, market, hierarchy) and employee well-being (perceived work-related stress, organizational identification, and turnover intention). Employees (N= 256) from different Hungarian companies (Study 1) and employees (N= 112) from Hungarian information technology firms (Study 2) completed a questionnaire battery measuring demographics, perceived organizational culture (OCAI), work-related stress (CSP), job satisfaction (JSS), and turnover intention (TIS-6). Our results show that the perceived organizational culture can significantly influence employees’ well-being as reflected in their perceived stress level, turnover intention, and organizational identification. Our study is cross-sectional and explorative. Common method bias could overestimate the results due to the use of self-reported measures. Decreasing chronic stress factors and increasing employees’ well-being are common objectives in the 21st century. In relation to these objectives, the present study provides information on employee well-being and optimal working conditions focusing on the fastest- growing industry.

Háttér és célkitűzésA tehetségmenedzsment (TM) a digitalizáció, a demográfiai változások és a COVID –19 munkavállalókra gyakorolt és gazdasági hatásai kapcsán egyre aktuálisabbá válik mind regionális, mind szervezeti szinten. A „tehetségfüggés” fokozottan érvényesül az innováció-és tudásorientált fejlett társadalmakban, valamint recesszió idején, amikor erősödik annak az esélye, hogy a legtehetségesebb szakemberek kiáramlanak egy adott országból. A TM nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a szervezeti TM jellemző eszköztárát és az elmúlt évtizedekben történt legfőbb változásokat, a jövőre irányuló tendenciákat.MódszerHazai és nemzetközi szakirodalmi forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.Eredmények és következtetésekA nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához. Bemutatjuk a szervezeti TM hatékony módszereit, jó gyakorlatait, hatásait a szervezetre és az egyénre nézve, valamint az esetleges pszichológiai kockázati tényezőket.Background and objectiveTalent management (TM) is becoming increasingly relevant in the context of digitalization, demographic change and the economic and economic impact of COVID-19, both at a regional and organizational level. “Talent dependency” is increasingly prevalent in innovation-and knowledge-oriented advanced societies and in times of recession. In such a situation, the chances of the turnover of most talented professionals increase. TM is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the standard toolkit of organizational TM and the main changes and future trends of the last decades.MethodWe processed and synthesized domestic and international pieces of literature.Results and conclusionsWe considered based on the international literature review, that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run. We present the effective methods, acceptable practices, effects of the organization TM on the organization and the individual, as well as possible psychological risk factors.

Háttér és célkitűzésA tehetségmenedzsment (TM) nem csupán gyakorlati, hanem elméleti kihívást is jelent a kutatók számára a koncepció komplexitása miatt. Ugyanakkor a tehetség fogalmának szervezetpszichológiai, munkahelyi kontextusban történő konceptualizálása lényeges lépés a megfelelő gyakorlati alkalmazás tekintetében, és ezáltal a hatékony tehetségmenedzsment kialakítása szempontjából. Elméleti összefoglalónk a tehetségről való gondolkodás szervezetpszichológiai aspektusaira fókuszál. Áttekintjük a tehetség(ek)ről való gondolkodás szervezeti sajátosságait, a párhuzamosan futó elméleti megközelítéseket, a munkahelyi TM történeti gyökereit, kialakulásának körülményeit.MódszerHazai és nemzetközi szakirodami forrásokat dolgoztunk fel és szintetizáltunk.Eredmények és következtetésekA nemzetközi szakirodalmi áttekintés alapján látszik, hogy a munkahelyi TM témaköre leginkább közgazdasági és HR-fókuszú kutatásokban bukkan fel. Áttekintésünk célja, hogy bemutassuk, mely pontokon járulhat hozzá a (szervezet)pszichológia e terület alaposabb, mélyebb megértéséhez és hosszú távon hatékony vállalati TM-programok kialakításához.Background and objectiveThe field of Talent Management (TM) is not only a practical but also a theoretical challenge for researchers due to the complexity of the concept. Our theoretical summary focuses on the organizational psychological aspects of thinking about talent. We review the organizational features of thinking about talent(s), theoretical approaches running in parallel and the historical roots of TM at work.MethodWe processed and synthesized Hungarian and international pieces of literature.Results and conclusionsBased on the international literature review we considered that the topic of workplace TM appears mostly in economics and HR-focused research. The purpose of our study is to present the points at which (organizational) psychology can contribute to a more thorough, in-depth understanding of this field and the development of effective corporate TM programs in the long run.