Tissue culture‐induced variants (somaclones) of reed canarygrass (Phalaris arundinacea L.) were developed from callus cells of aseptic spikelet cultures. Molecular polymorphism of the populations of somaclones and spikelet‐donor plants as natural vegetative clones were compared by the application of polymerase chain reaction (PCR)‐based techniques of random amplified polymorphic DNA (RAPD)‐, simple sequence repeat (SSR)‐, and inter‐simple sequence repeat (ISSR)‐PCR to genomic DNA samples. The genetic diversity was higher in the somaclones compared with vegetative clones as measured by the maximum genetic distance (MaxGD) which increased from 0·401 (vegetative clones) to 0·498 (somaclones). Along with this change, the minimum genetic distance (MinGD) decreased from 0·20 (control plants) to 0·06 (somaclones) which demonstrated that genetic changes occurred not only in a positive (dissimilarity, MaxGD), but also in a negative (similarity, MinGD) direction. Structural carbohydrate analyses were also performed on the leaves to compare the somaclones with the donor vegetative clones. The mean neutral‐detergent and acid‐detergent fibre concentrations of the leaves of the somaclones were about 0·20 lower than the donor vegetative clones suggesting that increases in the digestibility could be obtained from the somaclonal material.

No abstract

No abstract

In addition to the results published in the first communication (Opitz von Boberfeld et al., 2006) this paper presents crude protein, energy (ME) and ergosterol concentrations of autumn saved herbage at different sites in Central Germany, Poland, Hungary and the Czech Republic. Within these sites, the influence of the factors pre-utilisation and winter harvest date was tested over three consecutive years. Related to the different climatic conditions of the sites, crude protein concentrations of the growths pre-utilised in July varied from 149 g/kg in November to 134 g/kg of dry matter (DM) in January. The influence of climatic conditions was different on each location and varied depending on the year. Generally, the consistent effect of the factor "site" related to altitude could not be observed. While the energy concentrations decreased with advancing winter and partly reached the values below 6 MJ ME/kg of DM in January, the ergosterol concentrations increased. The results demonstrate that under Central European conditions autumn saved herbage, pre-utilised in July, could provide adequate quantity and quality for suckler cows until December. Afterwards, the utilisation of preserved forages becomes essential.

Egy műtrágyázási tartamkísérlet 28-36. éveiben (a 28. évben, pillangósvirágú gyepalko tók nélkül 8 fűfajból álló magkeverékkel telepített gyep 1-9. évei alatt, 2001-2009 között) vizsgáltuk az eltérő N, P, K ellátottsági szintek és kombinációk hatását a réti csen kesz vezérnövényű, nyolckomponensű pillangós nélküli gyep botanikai össze téte lére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 3-5% CaCO 3 -ot és 20-22% agyagot tartalmazott. Talajvizsgálatok szerint a termőhely N és K elemekkel kö zepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K=64 kezelést×2 ismétlést=128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a kísérleti terület aszályérzékeny. Főbb eredményeink:1. A zöld pántlikafű már ki sem kelt, az 1. évben sem tudott elszaporodni. A 3. évben a réti komócsin, 5. évben az angol perje, 6. évben a réti csenkesz és a vörös csenkesz pusz tult ki. A csomós ebír borítása az 1. évben becsült 6%-ról a 6. évre 15%-ra emelkedett, majd a 9. évre 3%-ra süllyedt. Előretört az évek során a nádképű csenkesz (26-32%), a taréjos búzafű (14%) és a betelepült magyar rozsnok (14%). A gyomok bo rítása a kezdeti 1-2%-ról 6-7%-ra nőtt a ritkuló, öregedő gyepben. Az összes növény borítottság az első években mért 96-99%-ról a 9. évben 64%-ra csökkent.2. A botanikai összetételt drasztikusan módosította az N×P ellátottság. A nádképű csenkesz pl. 2008-ban az N 0 P 0 kontrollon 34%, N 1 P 1 kezelésben 61%, míg az N 3 P 3 kezelésben 6% borítást mutatott közepes trágyaigénnyel. Extrém NP-bőséget igényelt ezzel szemben a magyar rozsnok, melynek borítása az NP-kontrollon talált 8%-ról az N 3 P 3 kezelésben 28%-ra nőtt. Hasonlóképpen a taréjos búzafű 0%-ban fordult o you by Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences MTA | Unauthenticated | Downloaded 01/16/22 02:04 PM UTC elő az NP-hiányos, illetve 33%-ban az N 3 P 3 kezelésben. Az összes növényborítás 2008-ban (fű+gyom fajok) az NP-kontroll talajon 48%-ot, az N 1 P 1 kezelésben 92%-ot, az NP-túlsúlyos talajon 82%-ot tett ki. Az átlagos borítás 76%-nak adódott.3. A kölcsönhatások évenként eltérhetnek, de irányuk egybecseng, hasonló. Így pl.2009-ben az összes borítás az NP-kontroll talajon 63%, az N 1 P 1 kezelésben 79%, míg az NP-túlsúlyos talajon 55% volt. Az átlagos borítottság 64%-nak adódott. A K-trágyá zás érdemben nem befolyásolta a gyep botanikai összetételét (ahogyan a szénaho zamokat sem) ezen a K-mal közepesen ellátott vályogtalajon.