No abstract

The possible influence of fear of death and attitude toward death were studied related to dental anxiety in Hungarian elementary and secondary school subjects (n = 277; 114 males, 163 females; age between 8 and 18 years). Dental fear and anxiety scores were DAS: 10.8 +/- 3.6; DFS: 40.6 +/- 15.6; STAI-S: 38.0 +/- 11.0; STAI-T: 40.3 +/- 10.0. Lester's Attitude Toward Death Scale scores were 6.3 +/- 1.3. Girls scored higher on DAS, STAI-S, and STAI-T scales (P < or = 0.05). Age influenced STAI-S, STAI-T, and Lester's Scale scores (P < or = 0.05). Lester's Scale scores influenced the expectations of the subjects about the dental fear of their surrounding people (parents, brother, sister, friends) (P < or = 0.05). A percentage of 7.22 of the subjects indicated a rather strong connection between dental fear and fear of death. These subjects had significantly higher dental fear and anxiety scores as compared to others (P < or = 0.01). Death-related content was found in 4.3% of drawings and in 10.5% of free associations (couplings) related to teeth (in 12.6% either in drawings or in couplings). The appearance of death-related content was higher with higher age, and higher expected dental fear of surrounding people (P < or = 0.01). Our data indicate a detectable influence of fear of death on dental fear, especially in subjects with higher dental fear scores.

Vizsgálatunkban 480 önként jelentkező középiskolás tanuló (n = 476; 224 fiú, 252 lány; kor: 12-18 év, átlagban 15,97 ±1,25 év; 139 budapesti; 234 vidéki kisvárosi; 103 falun élő) vett részt. A vizsgálati személyek szorongásszintje (rövidített CPI kérdőív) eltért nemek szerint (kétmintás t -próba; p <0,01), és korcsoportok szerint (egyirányú ANOVA; p <0,05), a lakóhely alapján azonban nem (egyirányú ANOVA). A szorongásszintet szignifikánsan befolyásolta a közeli rokonok és a barátok száma (egyirányú ANOVA; p <0,05; p <0,01 ); a mobiltelefon-beszélgetés gyakorisága a családdal, a barátokkal és az ismerősökkel (egyirányú ANOVA; p <0,05); az SMS-küldés gyakorisága a barátoknak és az ismerősöknek (egyirányú ANOVA; p <0,05), valamint az ismerkedésre való képesség és az ismeretlenekkel vagy kevéssé ismertekkel szembeni bizalom (egyirányú ANOVA; p <0,01). Adataink alapján úgy tűnik, hogy a szorongási szint csökkentésében a kapcsolati háló potenciális új tagjai felé irányuló kezdeményezőkészség és bizalom mellett elsősorban a közepes erősségű kapcsolatok száma (közeli rokonok, barátok) és a közepes erősségű kommunikációs csatornák használati gyakorisága (mobiltelefon-beszélgetés, SMS) a jelentős tényezők. Az erős (családtag) és a nagyon gyenge (távoli rokon, ismerős) kapcsolatok száma, illetve az ezeknek megfelelő erős (személyes együttlét) vagy nagyon gyenge (anonim internetes kommunikáció) kommunikációs csatornák használatának mennyisége eredményeink szerint kisebb hatással van a szorongás alakulására.