The impact of diurnal preferences on health-related behaviors is acknowledged but relatively understudied. The aim of this study was threefold: (1) testing the measurement model of the Hungarian version of the reduced Horne-Östberg Morningness-Eveningness Questionnaire (Hungarian Version of the rMEQ); (2) estimating chronotypes and their prevalence; and (3) analyzing the relationship between morningness-eveningness/chronotypes and health-impairing behaviors, including smoking, alcohol use, and physical inactivity in adolescents. Self-reported data on the Hungarian version of the rMEQ, smoking, alcohol use, and physical inactivity obtained from Hungarian high-school students (ninth grade, N = 2565) were analyzed with confirmatory factor analysis (CFA), latent profile analysis (LPA), structural equation modeling, and analysis of variance (ANOVA). A one-factor model of morningness was supported, which included rising time, peak time, retiring time, and self-evaluation of chronotype. Morningness was significantly associated with a lower likelihood of smoking and alcohol use, and also with a lower level of physical inactivity. Using LPA, the authors identified three chronotypes: intermediate type (50.7%), morning type (30.5%), and evening type (18.8%). Compared to the evening-type participants, intermediate- and morning-type participants were significantly less likely to experiment with smoking, to smoke nondaily, and to smoke daily. Moreover, both intermediate- and morning-type students reported less lifetime alcohol use and less physical inactivity than evening-type students. Chronopsychological research can help to understand the relatively unexplored determinants of health-impairing behaviors in adolescents associated with chronotype.

Previous assumptions note that the most powerful experiences of engagement are shared with others. Therefore, in the framework of positive psychology, to expand the dynamic interactionism-related flow theory, we have attempted to conduct an exploratory study about flow to reveal the most common activities that can trigger this experience during solitary or social situations. The study involved 1,709 adult participants from Hungary (Age: M = 26.95, SD = 11.23). They read descriptions about optimal experience in solitary and social situations and were asked to identify the activity from their life that is most typically followed by the described experiences. The social context was supplemented by other flow-related questions for a deeper understanding and to contribute to the research. According to the results the most typical solitary flow activities are found to be work, sports, creative activities and reading. The most common flow-inducing social activities are work and sports. The choice of the most frequent flow-inducing activities in both solitary and interpersonal situations is dependent on the gender of the respondent, and various demographical factors can influence the frequency of flow experiences in different contexts. Analysis reveal that optimal experience during a social interaction is determined by the perceived level of challenges, the perceived level of cooperation, the immediateness and clarity of the feedback, and the level of the skill. Our study may contribute to the broadening purpose of positive psychology as it focuses on the interpersonal level in relation to flow experience, which, in turn, may also support a higher level of well-being.

Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgá-lata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció kérdőív (FSZk) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgá-lat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísér-let: N 1 = 60; N 2 = 100; két kérdőíves kutatás: N 3 = 358; N 4 = 1709). Eredmények: Az eredmé-nyek szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordiná-ciós (feladat-és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és össze-hangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcso lódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mérté kű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZk kidolgozása hozzájárulhat a flowszinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbe-ni empirikus vizsgálatához.Kulcsszavak: áramlat, flow-szinkronizáció, interakció, kérdőív-fejlesztés Elméleti háttérA pozitív pszichológiai megközelítés (Seligman & Csikszentmihalyi, 2000) azokra a faktorokra koncentrál, amelyek az embereket -akár individuá-lis, akár csoportos szinteken -elvezethetik a mentális egészséget, azaz az optimális működést jelző virágzás (keyes, 2002) állapotába. Egyéni szinten a pozitív pszichológia egyik célja, hogy az optimális élményt (áramlat, * Levelező szerző: Magyaródi Tímea, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai intézet, 1064 Budapest, izabella u. 46. E-mail: magyarodi.timea@ppk.elte.hu 272 flow) tanulmányozza, amely egy olyan szubjektív állapotot jelöl, amelyben a személy teljes mértékben bevonódik egy kihívást jelentő, aktív tevékeny-ségbe (Csikszentmihalyi, 1990). Az áramlat-élményt kutatók hosszú vitákat folytatnak a flow-élmény feltételeire, kísérőtényezőire és az élménycsatornából való kilépéskor tapasztalt pozitív érzelmek elkülönítésére vonatkozóan (pl. Engeser, 2012). korábbi elképzelések szerint (pl. Jackson, Thomas, Marsh, & Smethurst, 2001) a flow-élmény feltételei (kihívás-készség egyensúlya, tiszta cél, folyamatos visszajelzés) nem különülnek el a flow dinamikájáról, természe-téről szóló tényezőktől, amelyek már magát az élményt annak megjelenése után jellemzik (pl. időérzékelés megváltozása, kontrollérz...

No abstract

No abstract