The fundamental value of labour law at all times is that it provides security in the economic sense and thus creates predictability: on the one hand, with rules protecting the worker and, on the other hand, by building a social network on the part of the state in case the worker is unable to work. In addition, it is crucial that labour law regulations can properly adapt to the economic and social changes of the 21st century, to the emergence of new trends. The development of robotics and artificial intelligence will undoubtedly have an impact on the dynamic and static elements of the work environment, the labour market, and the labour relationship, thus generating new challenges.

A társadalmi felelősségvállalás jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években. A koncepció szépen lassan az élet minden területére, személyes életünkbe, a gazdasági szférába és végül a közszférába is sikeresen utat tört magának. Jelenleg számos állam küzd bizonyítottan problémákkal a közszférában, és a társadalmi közfelelősség egyike azoknak az irányvonalaknak, amelyek mentén egy átfogó közigazgatási reformot el lehetne indítani. A tanulmányban a társadalmi közfelelősség brit és magyar megoldásait vizsgáljuk meg. Az Egyesült Királyság példája habár előttünk áll, nem biztos, hogy az alapvető jogrendszerbeli és gondolkodásmódbeli különbségek miatt a többi európai ország számára ugyanaz lesz a megfelelő út a PSR megvalósítása felé, ami az angolszász királyságban működőképes.

A mai gyorsan változó világunkban a megjelenő innovációk és technológiák fejlődése miatt nagy hangsúly helyeződik a fenntartható fejlődésre a társadalmi- gazdasági környezetben, mely magában foglalja a tisztességes munkát is. Meg kell vizsgálnunk elsősorban, hogy mit is jelent a tisztességes munka és hogyan alakultak és alakulnak át a tisztességes, vagy tisztes munkával szemben támasztott elvárások a hazai alkotmányos és munkajogi, valamint az európai uniós jogi környezetben.

A fenntarthatóság elérése még soha nem volt olyan sürgető, mint jelenleg. A fenntartható fejlődés koncepciója jeleníti meg legteljesebben a szükséges változást, amelynek egyik legfontosabb pillére a fenntartható foglalkoztatás megteremtése. Ennek alapvető feltétele a tisztességes munka biztosítása mindenki számára, amelyhez pedig elengedhetetlen a mobbing-mentes munkakultúra kialakítása. Jelen tanulmány a fenntartható és tisztességes munka, valamint ezek a mobbing jelenségével való kapcsolatára fókuszál, röviden összefoglalva ezen koncepciók mibenlétét, illetve jelenlegi fogalmi és szabályozási kereteit.

A negyedik ipari forradalom kihívásai az élet számos területén éreztetik hatásukat. Mindez alól a szakképzési és felnőttképzési rendszer sem jelent kivételt. Összhangban a változásokkal, hazánkban rendszerszintű átalakítások és fejlesztések mennek végbe ezen területen, megteremtve az alapjait a minőségi szakemberképzés biztosításának. Kiemelt relevanciával bíró kérdéskörnek véljük a raktározási ágazat vonatkozásában felmerülő kérdéseket, illetve azon lehetőségek feltérképezését, amelyek az új változásokkal összhangban megoldási lehetőségeket kínálnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek kapcsán is.