PER-1 extended-spectrum beta-lactamase-producing Pseudomonas aeruginosa clinical isolates from Budapest, Hungary, and Belgrade, Serbia, were characterized by molecular methods. Two PER-1-positive isolates were recovered from sporadic cases in Budapest and a small cluster of PER-1-positive infections involving four patients were identified at a Belgrade hospital. A class 1 integron harbouring a bla(OXA-2)beta-lactamase gene and four other gene cassettes was detected in both the Budapest and the Belgrade isolates. The two P. aeruginosa isolates from Budapest also carried another class 1 integron containing bla(OXA-74), aac(6')-Ib-cr and cmlA7 genes in its variable region. The aac(6')-Ib-cr fluoroquinolone-acetylating aminoglycoside acetyltransferase gene is described here for the first time in P. aeruginosa. Multilocus sequence typing (MLST) revealed that the PER-1 positive P. aeruginosa isolates identified in this study display ST235, a sequence type that belongs to clonal complex CC11. Two bla(PER-1)-positive P. aeruginosa reference isolates from France and Belgium could also be assigned to complex CC11 by MLST. Our results underscore the role of complex CC11 in the dissemination of bla(PER-1) among P. aeruginosa clinical isolates.

Helyi büszkeség vagy bosszúság?! A fesztiválok hatása a települések életében 3 Absztrakt A fesztiválok robbanásszerű fejlődése indokolttá teszi azok gazdasági és társadalmi jelen tő sé gé nek vizsgálatát. Az elemzések többsége a turisztikai-gazdasági hatásokat méri, míg a fesztiválok társadalmi hatása, szerepe a településen élők életében kevésbé hang sú lyo san jelenik meg. Ugyanakkor a fesztiválok a település életében sok esetben nem elsősorban turisztikai jelentőségűek, hanem a helyiek számára nyújtanak közösségépítő, élményszerzési lehetőséget, ami hosszabb távon a helyiek életminőségére van pozitív hatással. Jelen tanulmányban elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a kiválasztott hazai fesztiválokon milyen társadalmi hatást eredményeznek a rendezvények. A társadalmi hatások közül elsősorban a helyi lakosok életminőségét befolyásoló tényezőket, valamint a fesztiválok értékteremtési és közösségépítő szerepét vizsgáljuk meg. A tanulmány során áttekintjük a fesztiválok társadalmi hatásának elméletét és korábbi kutatások eredményeit, rávilágítunk a jövőben tesztelhető hipotézisekre, és kitérünk a társadalmi hatásvizsgálatok fesztiválkutatási korlátaira és nehézségeire. Kulcsszavak: fesztiválok pozitív és negatív társadalmi hatása, közösség-és értékteremtés, életminőség, helyiek és turisták

Koppány Krisztián-solt Katalin-Hunyadi zsuzsanna fesztiválok gazdasági hatáselemzése Tanulmányunk nyolc -2017-ben és 2018-ban megrendezett, néhány tíz milliótól több száz millió forintosig terjedő költségvetésű -magyarországi fesztivál gazdasági hatásainak összehasonlító elemzését mutatja be. A szervezők költségvetési adatait számítógépes űrlapokkal és mélyinterjúkkal vettük fel, a fesztivállátogatói költéseket helyszíni, személyes megkérdezésen alapuló, kérdőíves felmérésekkel vizsgáltuk. A hatáselemzést országos és regionális input-output táblákkal és multiplikátorokkal végeztük. A nyolc fesztivál együttes országos hozzáadottértékhatása meghaladja az 1,6 milliárd forintot, teljes munkaidejű egyenértékes létszámmal számított foglalkoztatási hatásuk 400-450 fő körüli, a szociális hozzájárulási adót és egyéni járulékokat, személyi jövedelemadót és nettó termékadókat is magában foglaló adóhatásukat pedig 1,1-1,2 milliárd forintra becsüljük. Az egyedi hatáselemzések eredményeinek általánosításával kimutatjuk, hogy a Magyar Fesztivál Szövetségnél nyilvántartott, közel 300 fesztivál nemzetgazdasági jelentősége a teljes utazásszervezés, utazásközvetítés ágazatéhoz hasonló. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: C67, L83, Z31.* a tanulmány az efop-3.6.1-16-2016-00012 kódszámú, innovatív megoldásokkal zala megye K + f + i tevékenysége hatékonyságának növeléséért című projekt keretében, annak támogatásával készült. Köszönettel tartozunk továbbá a vizsgált fesztiválok szervezőinek és kérdőíves felméréseinkben részt vett látogatóinak értékes válaszaikért, Szabari Péternének és Simor Máté Péternek (KsH nemzeti számlák főosztály), a fesztiválszakma képviselőinek, valamint a kutatócsoport tagjainak a gondolkodásunkat segítő konzultációkért. Hálásak vagyunk a tanulmány lektorának a kézirathoz fűzött hasznos észrevételeiért, módosítási, kiegészítési javaslataiért. ezeket is igyekeztünk megfogadni és beépíteni a végleges változatba. Koppány Krisztián egyetemi docens, széchenyi istván egyetem Kautz gyula gazdaságtudományi Kar; tudományos főmunkatárs, Budapesti gazdasági egyetem pénzügyi és számviteli Kar

A tanulmány 13 fesztiválon végzett felmérés alapján arra keresi a választ, hogy van-e elté rés a gasztro-és nem gasztrofesztiválok fogadtatásában, a velük való elégedettségben. Mitől függ a fesztiválok tetszési indexe: a tartalomtól, vagy inkább az infrastruktúrától, a szervezés profizmusától? Eredményeink azt mutatják, hogy a fesztiválokkal való elégedettség átlépi a műfaji határokat. A tetszést kevésbé befolyásolja az infrastruktúra, a szervezés, mint maga a tartalom. A fesztiválok látogatásának motivációja a legtöbb ember számára a jó hangulat. Az együttlét, a közös szórakozás legalább olyan fontos, sőt sokszor fontosabb, mint maga a program. Kulcsszavak: fesztiválturizmus, fogyasztói elégedettség Bevezető A fesztiválok tömeges jelenléte a különböző kultúrákban többféle okkal magyarázható. Egyik megközelítési mód kiindulhat az élménygazdaság koncepciójából, mely szerint a szolgáltatásalapú gazdaságot az élményalapú gazdaság váltja fel. A GDP egyre nagyobb hányada köthető az élmények előállításával foglalkozó ágazatokhoz (Zátori 2014). A turiz mus, és ezen belül a fesztiváliparág, nyilvánvalóan az élménygazdaság