A kreatív gazdaság földrajzi jellemzői Magyarországon

Abstract

A 21. században felértékelődött a kreativitás, a tudás és az innováció szerepe a gazdasági fejlődésben. A városok nemzetközi és hazai versenyében egyre nagyobb szerepe van annak, hogy milyen társadalmi és gazdasági környezetet képesek kínálni a kreatív gazdaság letelepedéséhez. A rendszerváltozás óta bekövetkezett gazdasági átalakulás során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Magyarország az európai gazdasági versenyben elsősorban a tudásalapú gazdasági ágazatokban veheti fel a versenyt vetélytársaival. Ennek megfelelően 2000 után a kreatív és tudásintenzív gazdasági ágazatok fejlesztése egyre jobban a nemzeti, regionális és helyi gazdasági stratégiák középpontjába került. Tanulmányunkban áttekintő képet adunk a kreatív gazdaság magyarországi helyzetéről, a kreatív és tudásintenzív ágazatok területi különbségeiről, különös tekintettel a hazai városhálózatra. Az aktuális területi fejlődési folyamatok bemutatása mellett kiemelten foglalkozunk a koncentráció–dekoncentráció, a felzárkózás–leszakadás kérdésével és a városfejlesztési politikák hatásaival.

Obliterating creative capital? Urban governance of creative industries in post-socialist Budapest

“…The simple question to be asked is 'Where are the creative people located in space?' which is answered by the same methodology Richard Florida used in his studies (see for example Kovács et al 2011;Rittgasszer 2009;Ságvári&Lengyel 2008). It is true, however, that methodological challenges were deliberately addressed, because Hungarian statistical data were not available in a comparable classification as found in Anglo-American scientific papers.…”

Az UNESCO filmes városok összehasonlító elemzése

“…Ez a gyakorlat a városi területek dzsentrifikációjához vezetett (vivant, e. 2013). A nagyvárosi koncentráltságot mutató kulturális iparágakra a városfejlődés meghatározó elemeiként tekinthetünk, amennyiben a kis-és középvállalkozások, startupok és szabadúszók arányát és a kulturális infrastruktúrák megépítésének és fejlesztésének mértékét vesszük alapul (DoBó e. 2007;KovácS Z. et al 2011;KereSenyei K. -eGeDy t. 2015).…”

A pécsi kreatív osztály helyzetének értékelése statisztikai és empirikus kutatások alapján

“…Mivel jelen folyóirat hasábjain korábban már megjelent a kreatív gazdaság földrajzi jellemzőiről egy átfogó írás (Kovács, Egedy, Szabó 2011), tanulmá-nyunkban elsősorban a kreatív gazdaságban foglalkoztatottak számának alakulására térünk ki részletesebben, amelyből következtethetünk a kreatív osztály nagyságára országos, megyei és települési szinten.…”