lászló Csaba a magánnyugdíjpénztári rendszer "elszámolása" A tanulmány a statisztikai elszámolások módszertani szabályainak szempontjából vizsgálja a magyar kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnésének körülményeit, és egy akkoriban kevéssé értékelt összefüggést mutat be. Az elmúlt évtizedekben előtérbe került a költségvetési szabályok érvényesítése a költségvetési politika hosszú távú stabilitásának fenntartása érdekében. Ezek bevezetése értelemszerűen együtt járt valamilyen szankciórendszer kialakulásával, ezért meghatározó fontosságúvá vált a megcélzott mutatók mérése. Ennek következtében felmerült a veszély, hogy a költségvetési szabályok konkrét mutatói akár torz ösztönzőket is kialakíthatnak a költségvetési politikában. Erre mutatnak egyértelmű példákat az EU megfelelő intézményeinek következetlenségei a magánnyugdíjrendszerek költségvetési elszámolásainál. A mai napig minden érdemi elemzés lehetősége nélkül teszik ezek az elszámolási szabályok szinte lehetetlenné egy komoly magánnyugdíjrendszer bevezetését az EU-tagállamokban. Ez a hozzáállás egyúttal nagyban hozzájárult a magyar kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséhez is. Ennek a folyamatnak a legfontosabb összefüggéseit elemzi a tanulmány.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, H55, H62, H83, J11. "meghatározott társadalmi viszonyok, intézményi adottságok meghatározott magatartási formákat, gazdasági szabályosságokat, normákat szülnek. ezeket nem lehet állami elhatározással hatályon kívül helyezni." (Kornai [1980] 583. o.) 2010 őszén bekövetkezett magyarországon a sokak számára korábban elképzelhetetlen. az 1998-ban elindult kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert, amelynek a * a tanulmány első változata a budapesti Corvinus egyetemen 2018. február 21-22-én Kornai János 90. születésnapjára rendezett konferenciára készült. ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kornai Jánosnak azért a szakmai segítségért, példamutatásért, amit az elmúlt évtizedekben kaptam tőle.