Az iskolán kívüli tanórák hatékonyságának megítélése általános iskolás diákok és pedagógusok körében

Abstract

„A fizikai környezet, ahol a tanulás végbemegy, rendkívüli fontossággal bír, ezért a tanulást autentikus kontextusban szükséges vizsgálnunk” (Rennie és mtsai, 2003). A tanulási folyamatok és a tanulás fizikai, tárgyi környezete közötti összefüggés kutatására napjainkban ismét fokozott figyelem irányult, hiszen az információrobbanás valamint a gyors tudományos és technikai fejlődés hatására egyre inkább megdől az iskola egyeduralma az információszerzésben. Az iskolán kívüli tanulás helyszínei, mint például a tudományos központok, látványlaboratóriumok, állatkertek vagy könyvtárak olyan, iskolai oktatást kiegészítő kontextust teremtenek, ahol a személyes, szociális és mozgásos tanulás egyszerre van jelen. Nagymintás empirikus kutatásunkkal az iskolán kívüli programok hatását vizsgáltuk a tanulás kognitív és nem-kognitív dimenziói mentén. Online kérdőívünk segítségével 3–8. osztályos diákok és pedagógusaik, intézményvezetőik véleményét kérdeztük az iskola által szervezett, a tanterem falain kívül megvalósuló foglalkozások jellegéről, hatékonyságáról.

Az egész életen át tartó tanulás óvodás-, és kisiskoláskori megalapozásának vizsgálata

“…Több kutatás is igazolta, hogy az aktív tanulással szignifikáns és erős kapcsolat mutatható ki a tanulás iránti pozitív attitűdökkel, az énhatékonyság, és a tanulási eredmények terén is (Ahmed & Dakhiel, 2019;Jeong, González-Gómez, Gallego-Picó & Bravo, 2019;Karabulut & Bayraktar, 2018;Titrek et al, 2019). Ugyanakkor igazolták azt is, hogy az intézményen kívüli, élménygazdag tanulási tevékenységek során elsajátított ismeretek mélyebben beépülnek a tanulók kognitív struktúrájába és hosszabb idő elteltével is előhívhatóak lesznek (Fűz, 2017(Fűz, , 2018.…”

“…A tanulási szándék szintjén azt feltételeztük, hogy a nemformális tanulási helyzetekamelyekben a gyermekek az óvoda vagy iskola intézményén kívül, például egy kulturális intézményben -vesznek részt foglalkozáson, ritkábban fordul elő, mint más tanulás-támogató pedagógiai helyzetek (Fűz, 2018) (H5). Mind az intézményen kívüli tanulás (M=3,29; SD=1,219), mind a kulturális intézmények meglátogatása (M=3,13; SD=1,15) elmaradt a LLL támogatási index átlagértékétől és a két változó átlagértéke is kisebb ehhez képest (M=3,21), így elmondhatjuk, hogy a nemformális tanulási helyzetek valóban ritkábban fordulnak elő a megkérdezett pedagógusok munkája során (H5).…”