Doing Intersectional Analysis: Methodological Implications for Qualitative Research

Christensen, Ann-Dorte; Jensen, Sune Qvotrup

doi:10.1080/08038740.2012.673505

Cited by 217 publications

(186 citation statements)

References 26 publications

Supporting

Mentioning

161

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Existing studies tend to apply intersectionality as an analytical lens [20,21]. The few studies that apply intersectionality principles to wider study design focus on the identification of social categories as an entry point for sampling and analysis, whilst simultaneously prioritising heterogeneity across multiple axes within and across such categories [20,21]. In line with this approach, within our study sample heterogeneity was prioritised across the ‘entry point’ social categories of gender and disability.…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

“…Maximum variation was sought among participants, including a range of socio-economic backgrounds and impairments [47]. Narrative and less structured methods are also cited as critical approaches in intersectional and disability research as they allow participants to construct their own story [21,48]. We therefore used an interpretivist approach through unstructured in-depth interviews to explore how disabled women’s positionalities shape and are shaped by their experiences [22,49,50].…”

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

“…It demands a deeper exploration of social processes and structures and how they interrelate at both macro and micro level to shape lived experiences [20–23]. Critiques of intersectional analysis have identified potential risks of losing feminist insight or of presenting individual characteristics as ‘fixed’ ‘tiers’ of vulnerability, rather than fluid and mutually constituting positionalities in social power relations [21,23]. An effective intersectional approach is one that is non-additive, resists essentialising, and is concerned with implications for social action [20–22].…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

See 2 more Smart Citations

‘You’re disabled, why did you have sex in the first place?’ An intersectional analysis of experiences of disabled women with regard to their sexual and reproductive health and rights in Gujarat State, India

Dean

Tolhurst

Khanna³

et al. 2017

Global Health Action

View full text Add to dashboard Cite

ABSTRACTBackground: Globally, disabled people have significant unmet needs in relation to sexual and reproductive health (SRH). Disabled women in India face multiple discrimination: social exclusion, lack of autonomy with regard to their SRH, vulnerability to violence, and lack of access to SRH care. While they may face shared challenges, an intersectional perspective suggests that considering disabled women as a uniform and ‘vulnerable’ group is likely to mask multiple differences in their lived experiences. Objective: To explore commonality and heterogeneity in the experiences of disabled women in relation to their SRH needs and rights in Gujarat State, India. Methods: We conducted 22 in-depth qualitative interviews with women between the ages of 18 and 49 with any form of self-identified disability. Intersectionality was used as a lens for analysis and in sampling. Results: Findings explore the experiences of disabled women in a number of different spheres related to decision making and SRH service use. Conclusions: Recognising heterogeneity is critical to inform rights-based approaches to promote SRH and rights for all disabled women. This suggests a need to encourage strategic alliances between social movements for gender equity and SRH and disability rights, in which common interests and agendas can be pursued whilst recognising and respecting differences.

show abstract

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Section: Methodsmentioning

confidence: 99%

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

‘You’re disabled, why did you have sex in the first place?’ An intersectional analysis of experiences of disabled women with regard to their sexual and reproductive health and rights in Gujarat State, India

Dean

Tolhurst

Khanna³

et al. 2017

Global Health Action

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Kutatásunk mindezek mellett azt is bemutatja, hogyan tudják megvilágítani az életút-interjúkból szárma-zó narratívák azt a komplex hatást, interszekcionalitást (Mc Call 2005, Kóczé 2009, Christensen-Jensen 2012, amit a gender-, illetve az osztályhelyzet, valamint az etnicitás egymást erősítve, együttesen gyakorol a preferenciák alakulására, a munkát és a családot illető orientációk formálódására. Kutatási eredményeink alapján amellett érvelünk, hogy az osztályhelyzet, a gender és az etnicitás még mindig olyan erős társadalmi tények, amelyek formálják az egyéni választásokat, alakítják a preferenciákat -de nem úgy, ahogyan azt a köztudatban is gyökeret vert sztereotípiák alapján gondolnánk.…”

unclassified

„Másoknak ez munka, nekem szívügyem” Az etnicitás szerepe a diplomás roma nők munka-család konstrukcióinak alakulásában

Durst¹,

Fejős²,

Nyírő³

2016

Socio.hu

View full text Add to dashboard Cite

AbsztraktHogyan működik a munka-magánélet közötti egyensúlyozás egy olyan országban, ahol a dolgozó anyák nagy többségének a munkaválasztása a gazdasági kényszerek nyomása alatt történik? E gazdasági korlátok mellett, hogyan tudják megvalósítani a vágyott egyensúlyt azok a stigmatizált kisebbségi csoporthoz tartozó diplomás nők, akik egy diszkriminatív munkaerő-piaci és társadalmi környezetben próbálnak meg érvényesülni?Tanulmányunkban azt mutatjuk be, milyen szerepet játszik az etnicitás a felsőfokú végzettségű roma anyák munka-és családkonstrukcióiban, illetve életük e két szférája közötti egyensúlyozásban. Egy 26 fős mintán végzett, életút-illetve mélyinterjúkon alapuló kvalitatív kutatás alapján arra próbálunk meg választ adni, hogyan konstruálódnak a munkához és a családhoz fűződő preferenciák és orientációk. Amellett érvelünk, hogy a munka és a család közötti egyensúly keresésének küzdelmében nem beszélhetünk "egyéni preferenciák" közötti "szabad választásról", hiszen az egyéni preferenciák is az egyén társadalmi osztályhelyzete, neme, habitusa, kapcsolathálója, személyes élettapasztalatai, valamint etnikai hovatartozása és számos egyéb társadalmi nyomás hatására formálódnak. Ha meg akarjuk érteni a kisebbségi nők munka-család közti egyensúlyozásának stratégiáit, akkor egyfelől ki kell bővítenünk az eddigi, zömmel a nyugati társadalmak többségi, piaci szektorban dolgozó nőire vonatkozó modellt. Ennek során azonban nem csak a "család" vagy "magánélet" dimenziójá-nak tágítására van szükség, ahogy azt a csekély számú kisebbséggel foglalkozó kutatás jelzi, hanem a "munka" értelmezési keretének kibővítésére is. Másfelől meg kell értenünk azt a sajátos mobilitási utat, a "mobilitás kisebbségi kultúráját", ami az első generációs diplomás roma nőket jellemzi, és ami alakítja munkaorientációik konstruálódását.Kulcsszavak: mobilitás kisebbségi kultúrája, etnicitás, munka-magánélet összehangolása, preferenciák, munkaorientáció, diplomás roma nők 1 Durst Judit: UCL Department of Anthropology; Fejős Anna: PhD. hallgató, International Graduate School of Social Sciences, Bréma, Németország; Nyírő Zsanna: PhD. hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola.2 Ez a tanulmány Neményi Mária egy évekkel ezelőtti bírálatára született válaszul. Akkoriban egyikünk (Durst) PhD disszertációjának kutatási terv-védésén Neményi Máriának az volt a témával szembeni fő kifogása (félelme), hogy már maga a témaválasztás (a szegény romák gyermekvállalási stratégiáinak magyarázata) is a többségi társadalomban mélyen bevésődött előítéleteket fogja csak növelni. Akkor a PhD-jelölt elhatározta, hogy a jövőben a roma középosztállyal (is) foglalkozik majd. Ezt a következő kutatását, aminek interjúanyagán a jelen cikk alapul, az MTA Bolyai posztdoktori ösztöndíjának kutatói programja támogatta. Ezúton is köszönjük a támogatást. Emellett köszönettel tartozunk még anonim bírálóinknak a kézirathoz fűzött konstruktív javaslataikért.

show abstract

“…This has allowed for the informants' experiences to be interpreted within the social and cultural context, and this has led the analysis (Kitzinger, 2004). However, so as not to base the analysis solely on the informants' sociocultural background, the data has been approached with an intersectional stance, and has been viewed as constituted of complex identifications (Christensen and Jensen, 2012).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 99%

Accessibility to Power: Framing of the Disability Rights Movements in India and Nepal

Schedin

2017

DCID

View full text Add to dashboard Cite

Doing Intersectional Analysis: Methodological Implications for Qualitative Research

Cited by 217 publications

References 26 publications

‘You’re disabled, why did you have sex in the first place?’ An intersectional analysis of experiences of disabled women with regard to their sexual and reproductive health and rights in Gujarat State, India

‘You’re disabled, why did you have sex in the first place?’ An intersectional analysis of experiences of disabled women with regard to their sexual and reproductive health and rights in Gujarat State, India

„Másoknak ez munka, nekem szívügyem” Az etnicitás szerepe a diplomás roma nők munka-család konstrukcióinak alakulásában

Accessibility to Power: Framing of the Disability Rights Movements in India and Nepal

Contact Info

Product

Resources

About