Hogyan tovább családi vállalkozások? Családi vállalkozások utódlási jellemzői és nehézségei

Abstract

A családi vállalkozások meghatározó szereplői a gaz-A kisvállalkozások szervezeti felépítésére jellemző a döntések és az irányítás központosulása. A vállalkozás növekedésével a vezető túlterheltté válik, egymaga nem képes minden funkciót megfelelően ellátni, át kell adni feladatot, hatalmat. A túlterheltség feloldása az utódlás szempontjából még hangsúlyosabbá válik, hiszen a vezetőnek egy új, eddig ismeretlen kihívással kell szembenéznie, ami idő-és energiaigényes munka. A sikeres utódlás a vállalkozás életében kulcsfontosságú kérdés, hiszen az utódlás egy egyszeri feladata a vezetőnek, és korábbi tapasztalatokkal ezen a téren nem rendelkezik. A szerzők kutatási fókuszában a vizsgált vállalkozások utódlási folyamatainak feltérképezése volt, azok jellemzőinek és nehézségeinek feltárása. Magyarországon napjainkban az utódlás kérdése egyre több vállalkozást érint, ezért az átadási folyamat vizsgálata ezeknél a szervezeteknél kiemelt jelentőségű. A kutatás során esettanulmány módszert alkalmaztak, melynek keretében öt családi vállalkozást vizsgáltak meg. Az eredmények rámutattak azokra a főbb átadási és utódlási jellemzőkre és nehézségekre, amelyek speciálisan a vizsgált magyar vállalkozásokra jellemzőek. A kutatás eredményei alapján a lehetséges válaszok megfogalmazása is megtörtént az azonosított problémákra. Utódlás a folyamatos és az életciklus-alapú modellek tükrébenA kutatók egyetértenek abban, hogy az utódlás inkább egy folyamat, mint esemény (Churchill -Hatten, 1987;Friedman, 1986;Handler, 1990;Longenecker -Schoen, 1978). Nem egyszerűen egy lépés, ahol az egyik pillanatról a másikra átadják az irányítást vagy tulajdonlást, inkább több lépéses folyamatként kell kezelni, ami az idők során többször megtörténik, és azzal kezdődik, hogy az átvevő belép a szervezeti működés egy funkciójába. Az utódlás folyamatát két különböző elméleti megközelítéssel lehet értelmezni:-egyrészt a szakaszos és folyamatos modellek segítségével. Míg a szakaszos-folyamatos modellek az átadást periodikusan ismétlődő folyamatként értelmezik, addig az életciklus-modellek a különböző tényezők mentén próbálják leírni az átadáshoz vezető szervezeti "életet".Handler (1989) modellje a kis szervezetek vezetésének átadására jól alkalmazható, hiszen az egyes szerepek elkülönítése a kis szervezetekben még jól tetten érhető, azzal jól leírható, illetve a vezetés átadási állapota is mérhető. Az "utódlás táncának" nevezett modellben az átadás folyamatát olyan szakaszokra bonthatjuk, amelyek lehetnek speciálisan az utód érkezése előtti és utáni fázisok (Handler, 1989).) A harminckét családi vállalkozásnál végzett interjúja során azt tapasztalta, hogy "a következő generációs családtagok jelezték, hogy az ő szerepüket az előd szerepe alakította" (Handler, 1990, p. 43.). Egy olyan kölcsönös szerepcsere-folyamatot írt le esettanulmányaiban, amelyben a szerepek nem különállóak, hanem az átadási folyamat során folyamatosan alakulnak, fejlődnek. Először nincs szerepe az átvevőnek, majd segítőként, menedzserként és végül vezetőként jelenik meg. Ezzel szemben ...

A kapcsolatok szabályozási folyamatainak szerepe a családi vállalkozások utódlása során : Egy kvalitatív kutatás tapasztalatai

“…Tanulmányunk elméleti kereteként a családi vállalatok családtudományi megközelítése szolgál, mely újabban egyre inkább előtérbe kerül a családi vállalkozási kutatásokban (Jaskiewicz & Dyer, 2017). A családtudományi megközelítés arra törekszik, hogy a családi kapcsolatok dimenzióit összekapcsolja a vállalaton belüli utódlási folyamat jellemzőivel (Bogdány et al, 2019;Breton-Miller & Miller, 2018;Holt et al, 2018;Nábrádi et al, 2016). A családi kapcsolatok tág elméleti keretén belül jelen megközelítésünkben a kapcsolati szabályozási folyamatok (relationship regulation process, RRP) fogalmát használjuk, mely a közeli kapcsolatok pszichológiai elméleteinek egyik megközelítése.…”

Családi vállalatok professzionalizálódása: Szisztematikus szakirodalmi áttekintés

“…Ezáltal kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy ezen vállalatok az idő elteltével hogyan fejlődnek, milyen változásokon mennek keresztül annak érdekében, hogy növekedje-nek és hatékonyabbá, versenyképesebbé váljanak. Számos hazai publikáció foglalkozott a kis-és középvállalkozásokkal (Salamonné Huszthy, 2006), valamint a családi vállalatokkal (Málovics & Vajda, 2012;Kása, Radácsi & Csákné Filep, 2017;Wieszt & Drótos, 2018), melyek közül több a Vezetéstudományban jelent meg (Noszkay, 2017;Szépfalvi & Bogdány, 2019), és járult hozzá a családi vállalkozásokról szóló szakirodalom minőségi bővüléséhez és javulásához. Az elmúlt években a családi vállalkozások professzionalizálódása kiemelt figyelmet kapott a nemzet-…”

Quo vadis? - A családi vállalkozások összetett célrendszerének elemzése

“…A modellből kiindulva hazánkban is érdemes további kutatásokat folytatni a családi vállalkozások céljainak megértése érdekében. A hazai családi vállalkozások esetében más motivációk és célok figyelhetők meg például a családtagok bevonásával kapcsolatban, mint a más fejlődési pályát bejáró országokban (Bogdány, Szépfalvi, & Balogh, 2019). Ezek a célok a különböző iparágakban tevékenykedő, különböző méretű, különböző korú és különböző tulajdonosi összetételű cégek esetén nagyban eltérhetnek.…”