The mentoring dilemma: guidance and/or direction?

Stephenson, Joan

doi:10.1080/0968465980060104

Cited by 26 publications

(11 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Many types of relationship which might be compared to mentoring were based in important practices in certain cultures and historical eras, such as that of religious master-disciple, or trade craftsman-apprentice (Gay & Stephenson, 1998). Representations of mentoring itself, however, became chiefly characterised as a quasi-parental relationship between exceptional individuals, such as Socrates and Plato, or Haydn and Beethoven, and contain an element of emotional bonding that is entirely absent from the highly impersonal relationship portrayed in the Odyssey:…”

Section: (2) …Then the 'Classical' Stage…mentioning

confidence: 99%

Righting rewritings of the myth of Mentor: A critical perspective on career guidance mentoring

Colley

2001

British Journal of Guidance & Counselling

View full text Add to dashboard Cite

Mentoring is now a favoured policy initiative in a number of countries, including Britain and North America, both as an element of professional development, and in addressing social exclusion. The former is of direct relevance to teacher education. The latter is a key issue affecting teachers today, as they have to liaise with mentors allocated to pupils and students. Yet the concept of mentoring remains confused. This paper reviews the literature, deconstructing its mythical representations and its celebratory bias. It applies, from a feminist perspective, the dialectical materialist method to the inter-relationships between essence and appearance in mentoring. It identifies four distinct historical stages in its development. These reveal that official concepts of mentoring have shifted from dominant groupings reproducing their own power, to subordinate groupings reproducing their own oppression. The conclusion suggests a research agenda for more detailed empirical investigation of mentoring in the field of teacher education.'Rough Guide' 1 (1) A 'Rough Guide' to the history of mentoring from a marxist feminist perspective HELEN COLLEYABSTRACT Mentoring is now a favoured policy initiative in a number of countries, including Britain and North America, both as an element of professional development, and in addressing social exclusion. The former is of direct relevance to teacher education. The latter is a key issue affecting teachers today, as they have to liaise with mentors allocated to pupils and students. Yet the concept of mentoring remains confused. This paper reviews the literature, deconstructing its mythical representations and its celebratory bias. It applies, from a feminist perspective, the dialectical materialist method to the inter-relationships between essence and appearance in mentoring. It identifies four distinct historical stages in its development. These reveal that official concepts of mentoring have shifted from dominant groupings reproducing their own power, to subordinate groupings reproducing their own oppression. The conclusion suggests a research agenda for more detailed empirical investigation of mentoring in the field of teacher education.

show abstract

Section: (2) …Then the 'Classical' Stage…mentioning

confidence: 99%

Righting rewritings of the myth of Mentor: A critical perspective on career guidance mentoring

Colley

2001

British Journal of Guidance & Counselling

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Bullough, 2005). Some studies have also reported that mentoring is more likely to direct to constructive outcomes where mentors obtain reward and/or some other form of enticement or acknowledgement for their work (Abell et al,1995;Evans & Abbott, 1997;Simpson et al,2007); where it takes place in environments which are comparatively free from extreme emphases on externally resolute aims and agendas such as narrow criteria for teaching practices (Edwards, 1998;Gay & Stephenson, 1998;Yusko & Feiman Nemser, 2008); where mentors are involved in the plan and assessment of and are devoted to, the broader (ITP, orientation or early professional development) programs of which mentoring is a part (Evans & Abbott, 1997); and where such programs are coherent and not characterized by 'fragmentation' (Goodlad, 1990) between various (e.g. school-based and university-based) contributors (Hascher, et al, 2008).…”

Section: Contextual Support For Mentoringmentioning

confidence: 99%

Mentoring Matters in Workplace: The Impact of Formal Mentoring Program on EFL Instructors’ Performance at ELI, King Abdulaziz University, Saudi Arabia

Khojah¹,

Asif²

2020

ELT

View full text Add to dashboard Cite

An unprecedented acceleration in globalization, cross-culture integration and intensified innovation are a few elements that have triggered the need for availability of mentoring as the professional identity of any institution of higher learning. It has got the status of a foundation stone of mutual accomplishments between universities in the provision of teacher development. Therefore, this research study was carried out to evaluate the experiences of faculty members who participated in a formal mentoring program organized by the English Language Institute (ELI) at King Abdulaziz University (KAU) from 2017 to 2019. In this mixed-method study, a questionnaire and semi-structured interviews were used to gather data in order to respond to questions connected to the effectiveness of the mentoring program for mentors and mentees. The study particularly sought to discover the character of the work issues discussed and the worth judged by participants as emerging from their contribution to a programmed mentoring correlation. Data analysis transpired that mentoring promoted all of those who participated in the program. The study concluded that mentoring could assist in constructing capability in two ways: featured and standardized mentoring of trainee teachers through overt mentoring practices, and demonstrating and deconstructing teaching methods and practices for mentors' pedagogical progression. This study emphasizes the worth and value of the formal mentoring program as a valued and fitting professional development approach. 

show abstract

“…Ehhez kapcsolódóan, harmadik faktorként azonosítottam a szimpátia és a bizalmi légkör kialakításának képességét, amely együttesen a 'Bizalom megteremtésének képessége' faktornevet kapta. A faktor tartalma egybeesik Garringer (2015) modelljével, aki szerint egy tartós és hatékony mentorálási kapcsolat kialakítása során a mentor és a mentee illeszkedésének biztosítására van szükség, amely nem más, mint a bizalom megteremtése és a kölcsönös szimpátián alapuló, úgynevezett matching megléte. Azonban magában a matching, vagy más néven illeszkedés fogalmának kérdéskörében sem egységes a szakirodalom, hiszem a demográfiai és iparági tapasztalatokon túlmutatóan az attitűdalapú megközelítés biztosítását is fontosnak találják ).…”

Section: A 'Bizalom Megteremtésének Képessége' Faktorunclassified

Vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamat a karmester szemszögéből, avagy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy mentornak és hogyan tud sikeresen vezetni egy folyamatot?

Zsigmond¹

2018

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

Clutterbuck (2005) -a vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamatok egyik legismertebb kutatója -szerint szükéges lenne egy olyan, generikus vállalkozásfejlesztési mentorálási standardlista kialakítására, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal, de alkalmas lenne valamennyi, ilyen jellegű folyamat esetén alkalmazásra, ezzel egyfajta mankót és keretrendszert biztosítva a mentorok és vállalkozásfejlesztési mentorálási tevékenységet koordináló szervezetek számára. Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők -kompetenciák, tulajdonságok és attitűdök -amelyek elvártak a mentortól egy sikeres vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamat során.Kísérlet már történt ilyen lista összeállítására, de egységesen elfogadott keretrendszer még nem létezik. Létrehozása azonban több szempontból előnyös lehet: egyrészt, mert a vállalkozásfejlesztési mentorálási porgramok többnyire fiatal és ezáltal könnyen sebezhető, még kevés tapasztalattal rendelkező embereknek szólnak, így jövőjük alakulásának tekintetében a folyamatban részt vevő mentorra is nagy felelősség hárul, másrészt a standardok kialakítása minőségbiztosítási kérdéseket is felvet, harmadrészt pedig a vállalkozásfejlesztési mentorálási tevékenység gyors terjedése és növekedése megköveteli és felhívja a szabályozás fontosságára is a figyelmet.A kérdőíves kutatáson alapuló elemzés rámutat, hogy a magyar vállalkozásfejlesztési ökoszisztéma résztvevői szerint a sikeres folyamatvezetéshez tizennyolc, hat faktorba sorolható olyan tényező (mentori kompetencia, attitűd vagy tulajdonság) szükséges, amelyek modellbe rendezve hozzájárulnak az eredményes vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamatok vezetéséhez.Kulcsszavak: vállalkozásfejlesztés, vállalkozásfejlesztési mentorálás, vállalkozásfejlesztési mentor, mentori kompetenciák 18 CIKKEK, TANULMÁNYOK VEZETÉSTUDOMÁNY / BUDAPEST MANAGEMENT REVIEW

show abstract

The mentoring dilemma: guidance and/or direction?

Cited by 26 publications

References 2 publications

Righting rewritings of the myth of Mentor: A critical perspective on career guidance mentoring

Righting rewritings of the myth of Mentor: A critical perspective on career guidance mentoring

Mentoring Matters in Workplace: The Impact of Formal Mentoring Program on EFL Instructors’ Performance at ELI, King Abdulaziz University, Saudi Arabia

Vállalkozásfejlesztési mentorálási folyamat a karmester szemszögéből, avagy milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy mentornak és hogyan tud sikeresen vezetni egy folyamatot?

Contact Info

Product

Resources

About