The role of soil moisture regime in sustainable agriculture in both side of river Danube in 2002 and 2003

Nagy, Viliam; Štekauerová, Vlasta; Neményi, Miklós; Milics, Gábor; Koltai, Gábor

doi:10.1556/crc.35.2007.2.164

Cited by 4 publications

(4 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…The aim of the presented part is to quantify one of the stress factors on the selected soil profile. [19], [20]. In other words, we focus on quantifying water drought by monitoring volume of soil cracks [21], [22], [23], [24].…”

Section: Creation Of Soil Cracks As a Soil Drought Indicatormentioning

confidence: 99%

The Impact of Clay Minerals on Soil Hydrological Processes

Gomboš¹

2012

Clay Minerals in Nature - Their Characterization, Modification and Application

View full text Add to dashboard Cite

Section: Creation Of Soil Cracks As a Soil Drought Indicatormentioning

confidence: 99%

The Impact of Clay Minerals on Soil Hydrological Processes

Gomboš¹

2012

Clay Minerals in Nature - Their Characterization, Modification and Application

View full text Add to dashboard Cite

“…A kedvezőtlen időjárási hatások, elsősorban a vízhiány csökkentésében tehát fontos szerepet tölt be a talaj vízgazdálkodása, a talajban tárolt vízkészlet (Shen et al 1999, Domitruk et al 2000, Várallyay 2004, 2007. A talaj vízgazdálkodása a talajban lévő víz mennyisége, állapota, formája és moz gása, s e tényezők idő-és térbeli változása.…”

Section: Bevezetés éS Irodalmi áTtekintésunclassified

“…Štekauerová et al (2006),Nagy et al (2007Nagy et al ( ) és Šútor et al (2009 is átfogó an tanulmányozták a mezőgazdasági területek talajának vízkészletét.…”

unclassified

Talajnedvesség meghatározás fajlagos elektromos vezetőképesség alapján a precíziós mezőgazdaságban

Balla¹,

Milics²,

Deákvári³

et al. 2011

Növénytermelés

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A talaj felvehető nedvességtartalmának tér-és időbeli változása közvetlenül meg ha tároz za a növénytermesztés sikerességét. Sharma et al. (1993) szerint a növénytermesztés két fontos pillére a víz és a tápanyagok. A felvehető víz felhasználása a növények szá mára nélkülözhetetlen. Ezt az igényt csak úgy elégíthetjük ki maximálisan, ha ismerjük a talajnedvesség eloszlását a gyökérzónában. A talajnedvesség eloszlásának talajmin tákból történő meghatározása drága, sok időt vesz igénybe és laboratóriumi fel szerelést igényel (Sharma et al. 1997). Ezt a tényt alapul véve határoztuk el, hogy kutatásunkban megoldást keresünk a talaj nedvesség mérés problémájának kiküszöbölésére, leegyszerűsítésére. Vizsgálatunkban Mosonmagyaróváron, egy 2001 óta precíziósan művelt mezőgazda sági táblán talajnedvesség és elektromos konduktivitás méréseket végeztünk, azonos i dőpontban két különböző mérőműszer segítségével. Az egyik egy hordozható, kézi Spectrum Field Scout TDR-300 talajnedvesség mérő volt, amit a készülékben lévő adatgyűj tő és a beépített RS-232 port segítségével egy GPS-szel kiegészítve 20 cm-es talajmély ségig használtunk. A GPS-nek köszönhetően a mért volumetrikus ned vességadatok automatikusan a megfelelő földrajzi koordinátákkal egészültek ki. A másik alkalmazott esz köz egy járművel vontatott Veris 3100, a talaj fajlagos elektromos vezetőképességét mé rő, és ugyancsak egy GPS-kapcsolat segítségével azt fel is térképező rendszer volt. o you by Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences MTA |

show abstract

“…Due to the decrease of the groundwater level in the upper Žitný ostrov (Csallóköz) and Szigetköz areas, the changes in the soil water supply from the groundwater and its effects on agricultural production and soil moisture conditions were assessed. The amount of moisture that can be taken up from the soil by field crops was estimated and its correlation with the amount of yield was examined (Nagy et al 2007). It was found that in both areas the yield almost exclusively depends on the rainfall conditions because the possibility of using groundwater as a water source is only temporary.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

The effect of the Danube diversion on the soil moisture conditions in Csallóköz and Szigetköz

Koltai,

Giczi,

Nagy

et al. 2022

ScientSec

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Summary. Following the commissioning of the Gabčíkovo (Bős) hydroelectric power plant in 1992, a monitoring program was launched to assess the agricultural and forestry consequences of the diversion of the Danube into a newly built derivation channel in the Žitný ostrov (Csallóköz) and Szigetköz areas. Prior to the Danube diversion, groundwater played a significant role in the water supply of plants, therefore it is of primary importance to monitor the changes in groundwater levels and soil moisture. Correlation between the groundwater depth and soil moisture time series taken at four measurement points of Szigetköz (T-03, T-04, T-09, T-16) between 1995 and 2012 was analysed. Average and extreme water levels (quartiles 1 and 4) were examined for the 18-year time series, in which 2nd and 3rd quartiles of the groundwater levels were treated together as characteristic water level. It was found that groundwater significantly correlated with soil moisture storage below the rooting zone of field crops. Összefoglalás. A Gabčíkovo (Bős) vízerőművet 1992-ben helyezték üzembe. A dunacsúnyi duzzasztó vize a bősi erőművön átfolyva a Szlovákiában épített vízlevezető csatornából 40 km után tért vissza a korábbi Duna főmederbe. A régi Duna főmederbe emiatt az elterelt szakaszon a korábbi vízmennyiség ötöde került. Minthogy mind a szlovákiai, mind a magyarországi mezőgazdasági és erdőterületek vízellátásában a talajvíz és a dunai árhullámok jelentős szerepet játszottak, 1995-től a Duna-elterelés hatásának felmérésére talajvízszint és talajnedvesség monitoring program indult a Csallóközben és a Szigetközben. A szlovák megfigyelések publikált anyagainak megállapításait és a Szigetközből két szántóföld, egy kaszálórét és egy nyárfaültetvény 1995 és 2012 közötti mérési adatait dolgoztuk fel. A talajvízmélység és a 10 cm-es talajrétegek mért térfogatszázalékos (v.%) nedvességtartalmából számított talajvízkészletek közötti korrelációt számítottuk. A 18 éves idősoron külön vizsgáltuk a jellemző, illetve a szélsőséges vízszintek (1. és 4. kvartilisek) hatását. A jellemző vízszintek hatásának vizsgálatához a talajvízszint értékek 2. és 3. kvartilisét egyben kezeltük. Megállapítottuk, hogy szignifikáns, ill. közel szignifikáns összefüggés csupán az átlagosnál a talajfelszínhez közelebbi (Q1) talajvízmélység esetén volt kimutatható mind a mély (T-03), mind a sekély talajrétegű (T-09) szántóföld 210–300 cm-es, illetve 120–140 cm-es talajszintjében. Vagyis a szántóföldi kultúrák számára az átlagos talajvízmélység nem jelentett vízpótlást. A régi Duna főmederhez közeli kaszálóréten (T-04) a talajvízmélység helyett a dunaremetei medervízszint adatok és a talajnedvességkészlet között még a 140 cm-es mélységben található kavicsos alapkőzet fölötti 20 cm-es talajrétegben sem volt jelentős kapcsolat. A mély talajrétegű (300 cm) erdészeti mérőhely (T-16) talajvízmélység és talajnedvességkészlet korrelációja csupán a 210–300 cm-es talajréteg esetében volt közel szignifikáns. A nyárültetvények fejlődéséhez szükséges éves 700–900 mm vízigény biztosítására emiatt a régi Duna főmederbe engedett többletvízre lenne szükség. A szántóföldi kultúrák terméshozama is elsősorban az adott év csapadékmennyisége és eloszlása szerint alakul. Amennyiben az időjárási feltételek kedvezőtlenek, megoldásként öntözni szükséges. Beszámoltunk továbbá arról, hogy két éve négy mérőhely üzemel, ami a naponta óránként mért 6 órás átlag talajnedvesség-adatokat gyűjti. A folyamatos talajnedvesség-adatgyűjtés célja az időjárás, a növényi vízfelhasználás és a talajvízből történő nedvesítés nyomon követése és a talajvízforgalom-modell leírásának a kontrollja. A közeljövő feladata az évente 12-14 alkalommal az ezeken a mérőhelyeken is gyűjtött kapacitívszondás és a folyamatos nedvességmérési eredmények megfeleltetése, minthogy a bemutatott közel azonos példa mellett több helyen és mélységben időben párhuzamos módon változik ugyan a kétféle érték, azonban akár több, mint 5 v.% különbséggel.

show abstract

The role of soil moisture regime in sustainable agriculture in both side of river Danube in 2002 and 2003

Cited by 4 publications

References 2 publications

The Impact of Clay Minerals on Soil Hydrological Processes

The Impact of Clay Minerals on Soil Hydrological Processes

Talajnedvesség meghatározás fajlagos elektromos vezetőképesség alapján a precíziós mezőgazdaságban

The effect of the Danube diversion on the soil moisture conditions in Csallóköz and Szigetköz

Contact Info

Product

Resources

About