The ways to operationalize flow experience

Abstract

A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.

A munkahelyi flow-állapotot elősegítő vezetői képességek elemzése a komoly játék eszközével

“…A flow-élmény meghatározásának és mérésének kiterjedt áttekintését és elemzését adja Mózes, Magyaródi, Soltész, Nagy & Oláh (2012). A flow-állapot megjelenését a kihívás észlelt mértékének növekedésével egyenes arányban növekvő képességi szint biztosítja, míg a készségeket meghaladó kihívások szorongást, a kihívások hiánya vagy alacsony foka unalmat okoz.…”

Az áramlat-élmény vizsgálata társas helyzetben

“…A pozitív pszichológia első 10 évének értékelése után az interperszonalitás mellett az egyik legfontosabb megállapítás volt a biológiai perspektíva integrálásának igénye a vizsgálatokba (Kashdan et al, 2011). Az utóbbi években megjelent az áramlat-élmény biológiai hátterének azonosítására vonatkozó kutatási irány, ezzel kísérelve meg a flow természettudományos hátterének biztosítását, továbbá hozzájárulva a sikeres flowindukció kérdésköréhez is (Moller, Meler, & Wall, 2010;Mózes et al, 2012;Rich, 2013;Ulrich, Keller, Hoenig, Waller, & Grön, 2014).…”

“…A pszicho-és elektrofiziológai mérések lehetőséget biztosítanak a flow állapotban tapasztalható és mérhető fiziológiai változások, jellemzők feltérképezésére és megértésére (Mózes et al, 2012). Választ adhatnak arra, hogy jellemezhető-e ez az állapot speciális elektrofiziológiai mintázattal, továbbá a fiziológiai mutatók folyamatos monitorozása az élmény idői dinamikájának vizsgálati lehetőségét hordozza, melyben a mérést ezáltal a résztvevő válaszadói stílusa, a szubjektív értelmezésből fakadó problémák nem befolyásolják (Kivikangas et al, 2010).…”

“…A flow a személy-környezet közötti dinamikus interakción múlik (Csikszentmihalyi, 1997), a tevékenység és a személy készségeinek folyamatos illesztéséről szól, az emergens motiváció fenntartása miatt (Nakamura & Csikszentmihalyi, 2002). Az emergens motiváció azt jelzi, hogy a tevékenység intrinzik motiválóvá válik, ez a típusú motiváció pedig fennmarad, pillanatról pillanatra épül és bontakozik ki a kihívások és készségek növekedésével (Mózes et al, 2012), mivel azáltal, hogy fenntartjuk a flowélmény átéléséhez szükséges proximális feltételeket, az élmény prolongálása valósítható meg. Amennyiben a tevékenység végzése helyett a figyelem más tényezőkre is koncentrálódik, a flow állapotnak vége szakad, azonban ekkor tudatosíthatók (az éntudatosítás visszatérésével) azok az élménykomponensek, különböző érzelmek, amelyek az áramlat következményeinek tekinthetők: a sikerélmény, élvezet, öröm, boldogság (Fredrickson, 2002).…”