Hungary is one of the European Union's most dynamically developing countries in Central-Eastern Europe with a high income and increasing level of environmental degradation. The present study explores the dynamic relationship between economic growth, electricity consumption, carbon emissions and urbanization in Hungary for period 1974-2014 based on annual data. Using autoregressive distributed lag model, we found long run relationship among the variables in the presence of structural breaks and Toda-Yamamoto procedure were applied to test causality. The findings indicate that electricity consumption is positively linked with carbon emissions in the long run, which implies that the energy efficiency should be improved. Urbanization have also positive effect on carbon emissions meaning that the number of cities increases the emissions.Causality results suggest that Hungary is growing at the cost of the environment and the lack of the coordination of economic and environmental objectives to fulfill emission reduction targets can reduce economic growth. The reconsideration of the economic and energy policy is vital for ensuring sustainable development and stricter environmental policy is suggested. These results contribute not only to the expansion of the existing literature, but also improves the methodological background by employing a new variable to capture urbanization effect on carbon emissions.

A károsanyag-kibocsátás és a gazdasági növekedés összefüggő folyamatok, kapcsolatuk vizsgálatában a pénzügyi fejlettség gazdaságélénkítő szerepe miatt egyre nagyobb figyelmet kap. A fejlett pénzügyi rendszerű gazdaságokban a hitelezési lehetőségek bővülése és az aktív tőzsdei jelenlét hozzájárul a beruházások, fejlesztések finanszírozási nehézségeinek csökkentéséhez egyéni és vállalati szinten is. A finanszírozásban a tőzsdei portfóliók is szerepet kapnak, melyek között népszerűek a fenntarthatósági célok megvalósulását elősegítő zöldbefektetések. Olyan korszerű beruházások valósulhatnak meg, amelyekkel energiamegtakarítás érhető el, és kevesebb károsanyag-kibocsátással járnak. Kutatásunkból kiderül azonban, hogy a pénzügyi fejlettség hatása nem egyértelműen kedvező, nemcsak a környezetbarát technológiák terjedésének lehet a mozgatórugója, hanem a hatékonyságbeli javulás ellenére összességében az energiafogyasztást és a károsanyag-kibocsátást is fokozhatja.

A tanulmány a környezeti Kuznets-görbe-hipotézis tesztelésével vizsgálja a gazdasági növekedés emissziós következményét. A szerző az idősorok eltérő integráltsági rendje miatt általános autoregresszív osztott késleltetett (autoregressive distributed lag, ARDL) modellt alkalmaz. Ennek eredményeként rövid és hosszú távon is elérte Magyarország azt a kritikus jövedelmi szintet, amely felett a gazdasági növekedés nem fokozza a szén-dioxid- (CO2-) kibocsátást. Az alapmodell fordított U-alakú, míg az energetikai, pénzügyi és demográfiai makrofolyamatokkal bővített modell fordított N-alakú görbét ír le; ez utóbbit az impulzusválasz-függvények is igazolják. A CO2-kibocsátást a villamosenergia-felhasználás, az urbanizáció és a pénzügyi fejlettség is jelentősen befolyásolja. A varianciadekompozíció szerint az emisszió alakulásában a gazdasági növekedésnek és a villamosenergia-felhasználásnak van legnagyobb szerepe.

Jelen tanulmányban egy nyilvános adatbázisokból elérhető zöldkötvény-portfólió teljesítményelemzését végeztük el a 2017 és 2020 közötti időszakra. Kutatásunk célja a zöld prémium létezésének empirikus bizonyítása volt, melyet kockázattal korrigált mutatószámokkal, azaz a Sharpe-rátával, az M2-mutatóval és a Sortino-rátával igazoltunk. A zöld prémium az a hozamkülönbség, amely a zöld- és a konvencionális pénzügyi eszközök között mérhető. Szakirodalmak szerint a befektetők hajlandóak lemondani 1–9 bázispontú hozamról a klímacélok finanszírozásának érdekében, hogy a kibocsátó a zöldkötvények minősítésével és a jelentési kötelezettséggel járó extraköltségeit fedezzék. Eredményeink megerősítették, hogy a zöldkötvény-portfólió átlagosan 2 bázispontú zöld prémiummal teljesíti alul a benchmark-indexeket. Mindössze egyetlen olyan zöldkötvény-alapot találtunk, amelyikben nincsen zöld prémium, és képes kockázattal korrigált többlethozam elérésére. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a zöldkötvények átlagos teljesítménye a vizsgált időszakban évről évre javult az alkalmazott mutatók mindegyike szerint.

No abstract