The aim of the research is to explore the financial knowledge, attitudes, confidence, behaviour and motivations of teachers (N=752) teaching different subjects. The survey is particularly important because their knowledge, attitudes, and behaviours affect the financial awareness of the students they teach. The results indicate a higher level of financial literacy than assumed, revealing that teachers have a higher level of financial literacy than students in higher education. 86% of those surveyed have savings in addition to bank deposits, such as government bonds and other, more complex forms of savings, indicating a high level of financial awareness and inclusion. Teachers highly value their own financial literacy, and similar to those studying in higher education, are risk averse. Their vast majority consider the development of financial literacy in schools important. Financial literacy trainings have a measurably positive effect on the level of knowledge of the participants. Based on the results of the research, it is worthwhile to shape the curricula and the requirements based on the financial awareness and motivation of the teachers.

A kutatás célja a különböző szakon oktató pedagógusok (N=752) pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárása. A felmérés különösen fontos, mivel az ő tudásuk, attitűdjük és viselkedésük hatással van az általuk oktatott diákok pénzügyi tudatosságára. Az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudást jeleznek, feltárva, hogy a tanárok pénzügyi tájékozottsága magasabb szintű, mint a felsőoktatásban tanuló hallgatóké. A megkérdezettek 86 százalékának van megtakarítása, amit bankbetétek mellett, állampapírban, illetve egyéb, összetettebb megtakarítási formákban tartanak, ez magas szintű pénzügyi tudatosságra és bevonódásra utal. A tanárok saját pénzügyi tudásukat magasra értékelik, ezzel együtt a felsőoktatásban tanulókhoz hasonlóan kockázatkerülők. Túlnyomó többségük fontosnak tartja a pénzügyi kultúra iskolai fejlesztését. A pénzügyikultúra-képzéseknek mérhetően pozitív hatása van a résztvevők tudásszintjére. A kutatás eredményei alapján érdemes tehát a tanárok pénzügyi tudatosságára és motivációjára építve alakítani a tanterveket és a követelményrendszert.

Budapesti Metropolitan University

Tanulmányunkban a 18–25 év közötti korosztály hitelekhez való hozzáállását vizsgáltuk két (2013 és 2020) nem reprezentatív felmérés eredményei alapján. A mintában szereplők száma mindkét esetben meghaladta a 1740 főt. Mindkét kérdőív hat blokkból állt, zárt és nyitott kérdéseket, valamint Likert-skálákat tartalmazott. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek hitelekhez való hozzáállása alapvetően negatív, ha tehetik, kerülik a hitelfelvételt. A két felmérés között eltelt időszakban a hitelek szélsőséges elutasítottsága mérséklődött. A megkérdezettek hitelfelvételi gyakorlata (a megvalósított hitelcél) tekintetében a pénzügyi kultúra szempontjából is megfelelő, a jövőbe történő befektetésnek is értékelhető. A jövőre vonatkozó várakozásnak jelentős szerepe van a hiteltermék utólagos értékelésekor. A hitelezés intézményének javuló megítélésében jelentős szerepet játszott a két vizsgált időszak között kibontakozó, újradefiniált fogyasztóbarát hitelezési környezet, valamint a támogatási programok hitelintézeti szektoron keresztül történő megvalósítása. A lakosság kockázatkerülő magatartása csapdahelyzetként jelentkezik hitelezés szempontjából.

The aim of this study is to examine the attitude of young adults (18–25 years) towards bank loans. For the analysis we used two primary data sources (financial literacy surveys were executed in 2013 and 2020). The samples are non-representatives, the number of involved survey participants exceeded 1,740 in both cases. The survey included 6 sections with open and closed questions, as well as likertscales. It was found that the attitude of young adults towards the loans is negative. Between the 2013 and 2020 surveys the economic cycle showed prosperity. As a result, the respondents devalued the importance of the loans in the economy. Besides, the extreme rejection of having a bank loan was also mitigated. As for the bank loan experiences of the respondents it was found that the purposes of the borrowed loans are along the good criteria of financial literacy – the spendings examined can be considered as an investment for the future. Regarding the satisfaction level of the respondents with the bank loans the most important satisfactory factor was the expectations for the future. The measures taken after 2008 financial crisis such as re-defining consumer friendly lending and executing population supporting policy involving credit institutions resulted a mild positive effect on the attitude of the young adults towards bank loans. Risk avoidance results a trap situation that is against financial inclusion and results disequilibrium in demand and supply of banking services. The effect of the so called ‘risk mitigation trap’ can be reduced by developing the financial literacy.