No abstract

Talent identification based on multiple criteria is a common way of considering students for gifted education services. As part of a nationwide talent identification program led by UNK (New Generation Centre, Hungary of Talents Program, 2016–2020), we developed an online rating tool with which teachers could indicate the talent areas of their 5th grade students. Through several iterations—involving the translation, application, and analysis of Renzulli's Scales for Rating the Behavioral Characteristics of Superior Students questionnaire and a custom‐made normative questionnaire—we developed a matrix‐style competency rating instrument called TalentTiles. The primary aim of the instrument is to collect more realistic and reliable teacher‐ratings on students. The instrument takes a very short time—less than 2 minutes per student—to complete, focuses on the behavioral characteristics, measures school‐related areas, addresses general competencies (e.g., ability, motivation) in a domain‐specific way and has low average inter‐item correlations. After the first pilot test TalentTiles seems to be an innovative and user friendly way of collecting teachers’ opinions about school‐related gifted behavior.

A tanulmány célja, hogy elméleti áttekintést nyújtson a tehetségmenedzsment fogalmáról, bemutassa a terület aktuális kérdésköreit, ez alapján pedig egy általános érvényű munkahelyi tehetségmenedzsment-modellt állítson fel. Néhány definíció és tehetségmenedzsment-modell ismertetése után a kompetenciamodellek keretrendszerébe helyezzük a témát, majd bemutatunk néhány kutatási eredményt, melyek rávilágítanak a tehetséggel kapcsolatos munkahelyi kutatások kihívásaira, valamint jó gyakorlatokon keresztül a téma fontosságára.A tanulmány végén ismertetjük az elméleti áttekintés alapján felállított Komplex Munkahelyi Tehetségmenedzsment-Modellünket, valamint az ennek kialakítása során felmerülő kritikus kérdéseket, melyek megválaszolása és átgondolása egy stabil és konszenzuson alapuló munkahelyi tehetségtámogató rendszer létrehozását segíti elő.

A dicséretek hatása a feladatválasztásra és az intelligencia formálhatóságára vonatkozó szemléletmódraA pozitív megerősítések hasznossága, személyiségépítő hatása a nevelés és az oktatás terén is egyre inkább a kutatások érdeklődési körébe kerül. Carol Dweck, az amerikai Stanford Egyetem kutatója számos tanulmányában kimondja: eddig tévúton jártunk, ha azt hittük, a dicséretnek kizárólag konstruktív hatása lehet. Nemcsak hátráltatnak és motiválatlanná tesznek a nem megfelelő szavak, hanem akár szorongást, görcsös megfelelési vágyat is kialakíthatnak, míg a jó dicséret erősíti a fejlődőképességünkbe vetett hitet és bátorít a nehezebb feladat elvégzésére. Vizsgálatunkban 69 ötödikes tanuló mintáján tanulmányoztuk a dicséret hatását a feladatválasztására és a beállítódásra, mely rámutat az erőfeszítésre irányuló dicséret pozitív hatásaira.A motiváció és a kitartás a képességek mellett fontos alkotóeleme a kitűnő teljesítménynek és a sikernek (Duckworth és Seligman, 2005), ezért az oktatásban is fontos feladat ennek erősítése, növelése. A dicséret és a pozitív visszajelzés a megerősítés-alapú behaviorista motivációs elméletek szerint fontos jutalmazási forma, és az adott viselkedés előfordulási gyakoriságát növelő, motiváló hatású. Ennek fényében az intelligenciát, a képességet, az elért eredményeket dicsérni kiemelkedően fontos egy gyermek életében, amely pozitív változásokat eredményezhet előrehaladásában, teljesítményében. A szülők 85%-a fontosnak tartja azt, hogy megdicsérjék gyermekük képességeit, ha egy feladatban jól teljesít (Mueller és Dweck, 1996). Ez a nézőpont azonban nem minden szempontból eredményes, mivel a dicséret által kiváltott folyamatok sokkal komplexebbek. A dicsérettel az énkép és az önbecsülés formálódik, nem ritka viszont az sem, hogy deformálódik. Ez a hatása már kevéssé ismert, az ezirányú kutatások viszonylag újkeletűek (l. pl. Murphy és Allen, 2007; Ricci, 2013) Képesség a változásra -a mindset elméletA motivációval kapcsolatban Carol Dweck (2006) a mindset-elméletben foglalja össze a képességek fejleszthetőségébe vetett hit hatását a tanulás és gyakorlás folyamatára. A középpontba a tanulás szeretetét, a hibákból való tanulást helyezte. Alapvetően két különböző gondolkodásmódot ír le, melyek a képességek fejleszthetőségével kapcsolatban a stabilitás vagy a megváltoztathatóság alapgondolataira épülnek. A képességek stabilitását, megváltoztathatatlanságát képviselő személy azt gondolja az intelligenciáról,

A pozitív pszichológia egyik központi eleme a karaktererősségek fogalma, illetve a 2004-ben kialakított VIA karaktererősségek rendszere (Peterson és Seligman, 2004). Az ebben leírt erősségek és személyes jellemzők a pozitív pszichológiai kutatások és intervenciók egyik fókuszpontját jelentik, melyek működéséről és hatásmechanizmusáról már elég sokat tudunk (Peterson, Park és Seligman, 2006; Vela és mtsai, 2016). Ugyanakkor az erősségek iskolai megjelenése, illetve az azok fejlesztésére irányuló iskolai gyakorlatok még kevésbé ismertek, alkalmazásuk nem gyakori. Cikkünkben ezért bemutatjuk a karaktererősségek fogalmát és működését, az erősségekkel kapcsolatos pszichológiai munka általános jellemzőit, valamint az ennek fejlesztésére irányuló intervenciókat. Ezen túl részletesebben ismertetjük a pozitív pszichológiai irányú, különösen az erősségek fejlesztésére irányuló beavatkozások iskolai lehetőségeit, melyek megteremtik az erősségorientált iskolai szervezeti kultúra és tanítási-tanulási folyamat tudományos alapjait. A tanulmány végén olyan rövid gyakorlatokat mutatunk be (pl. erősségek azonosítása, 360 fokos értékelés, erősség-megfigyelés), melyek lehetőséget teremtenek a rövid és egyszerűen kivitelezhető erősségfókuszú intervenciók iskolai kipróbálására, megismerésére.