The collaboration that has led to the publication of this book can be traced back to April 2013, when the Research Institute of Agricultural and Food Economics (VÚEPP) in Bratislava, Slovak Republic, approached the Research Institute of Agricultural Economics (AKI) in Budapest, Hungary, with a view to establishing a programme of bilateral cooperation. The approach was very positively received by AKI, and the idea rapidly developed into a plan for a series of trilateral cooperation activities that also included the Institute of Agricultural Economics and Information (IAEI) in Praha, Czech Republic. Representatives of the three institutes met in Budapest at the end of May, 2013 and agreed to work together to enhance mutual research collaboration in the field of agricultural economics, share information and discuss issues related to agricultural economics in the three countries, and establish a coordination group composed by members of the three research institutes. The cooperation was formalised through the signing, in December 2013, of a trilateral Agreement covering the period 2014-2016 covering the following topics: (a) publication of individual or common papers in the institutes' journals or other journals, and exchange of journals between institutes; (b) exchange of experience via trilateral meetings of specialists; (c) cooperation with other scientific entities and support for affiliation to international networks or construction of a specific network in the institutes' common field of research interest; (d) applications and participation in common international projects; and (e) participation at international meetings with common research/papers and cooperation in organisation of different international meetings. The three institutes agreed that this would be an excellent way to better disseminate, nationally and internationally, the results of their research work and to open new perspectives to future mutual cooperation. The centrepiece of the programme of cooperation was a trilateral research project entitled "The CAP Impact on the Effectiveness of Use of Agricultural Production Factors and the Economic Efficiency of Agricultural Production and Product Sectors in the Slovak Republic, the Czech Republic and Hungary". The general objective of this project has been: research on rural areas and the agrifood sector by sectoral analysis, country comparisons, identification of positive and negative influences on the rural and agricultural economy, dissemination of research results, and proposals for future policies in the field. Initially intended to cover four topics (implementation of the new Common Agricultural Policy (CAP), agricultural land ownership and related issues, competitiveness and profitability of crop and animal production, and the efficiency of food industry production), further discussion led to eight topics of joint research being agreed. This book represents the tangible output of the trilateral research project. Each chapter in the book is the product of enthusiastic cooperation between the re...

Bevezetés: Magyarországon a hospice 1991 óta van jelen, mára az otthonápolás és a fekvőbeteg-ellátás az egész országban elérhető. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület felmérése szerint az ellátott betegek száma évről évre nő, ugyanakkor továbbra is nagyon kevés ideig – 2020-ban csak átlagosan 26,7 napig – részesülnek otthoni hospice-szakellátásban a betegek az ideális 8,5 hónap helyett. Bizonyított tény, hogy a hospice-palliatív ellátások korai bevonása az onkológiai betegek kezelésébe előnnyel jár mind a beteg életminősége, mind a kezelés színvonala, mind a költséghatékonyság szempontjából. Ezért létre kell hoznunk olyan betegellátási utakat, amelyek segítségével a megfelelő betegek a megfelelő időben jutnak a speciális palliatív ellátáshoz. Célkitűzés és módszer: Ebben a közleményben két olyan ellátási formát mutatunk be, amely bizonyította, hogy a palliatív ellátás korai integrációja hatékonyan megvalósítható a mai magyarországi egészségügyi rendszerekben. Eredmények: Az Országos Onkológiai Intézet Palliatív Mobil Team 2019 szeptemberétől konzultációs formában segíti az Intézetben kezelt betegek optimális ellátását. A Szentendrei kistérség háziorvosi praxisközösségében pedig 2, palliatívlicenc-vizsgával rendelkező háziorvos a kollégáknak szervezett képzésekkel, a szemléletformáláson keresztül érte el, hogy a terület betegei hamarabb és szélesebb körű palliatív ellátásban részesüljenek. Következtetés: Jelenlegi anyagi és személyi erőforrásainkat felhasználva, képzéssel és a szemléletformálással jelentősen lehet emelni a hospice-palliatív ellátás színvonalát ma Magyarországon. Orv Hetil. 2022; 163(38): 1520–1527.

Kutatásunkban helyi gazdaságfejlesztési (HGF) gyakorlatokat és a települési önkormányzatok fejlesztésekben betöltött szerepét vizsgáltuk a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben. A nemzetközi és hazai szakirodalom feltérképezését követően kidolgoztunk egy helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok kvalitatív leírására és összehasonlítására alkalmas – 17 tényezőből és 36 altényezőből álló –, komplex elemzési szempontrendszert, melynek segítségével tanulmányunkban bemutatunk két magyarországi HGF gyakorlatot. A vizsgált gyakorlatokat megvalósító településekre jellemző, hogy – bár hátrányos helyzetű térségekben helyezkednek el – környezetükhöz képest relatíve kedvező adottságokkal és jó forrásabszorpciós képességgel bírnak, hosszú távú tervekkel, komplex célokkal és eszközrendszerrel kivitelezik helyi fejlesztéseiket, illetve rugalmasan reagálnak az aktuális kihívásokra, lehetőségekre. Ugyanakkor részben az eltérő jellemzők – közülük meghatározó a településméret –, valamint ezzel összefüggésben a különböző társadalmi kihívások miatt a HGF fókuszok és eszközök is eltérők. A két eset kapcsán továbbá jól kirajzolódik, hogy jelentősebb önkormányzati vagyon és saját pénzügyi források híján a vizsgált települések a fejlesztések tekintetében elsősorban külső, zömmel redisztributív pályázati erőforrásokra támaszkodhatnak egy erős adminisztratív és pénzügyi függőségi keretrendszerben, ami alapvetően meghatározza a helyi fejlesztések irányát és tartalmát.

No abstract

A vidékfejlesztés szakpolitikai jelentősége az ezredforduló óta az európai Unióban és Magyarországon egyaránt növekszik. Ezt támasztja alá, hogy 2021 júniusában az európai bizottság 2040-ig szóló, erősebb, összekapcsolt, ellenálló és virágzó vidéki területek és közösségek felé vezető jövőképet fogalmazott meg, melyet uniós szintű Vidékfejlesztési Cselekvési terv elfogadásával, valamint az uniós, nemzeti, regionális és helyi szereplők széles körét mozgósító Vidéki Paktum létrehozásával, továbbá eddig nem alkalmazott vidékfejlesztési megoldásokkal kíván elérni. A vidékfejlesztési szakpolitika hazai felértékelődését jelzi, hogy a 2021–2027-es programozási időszakban Magyarországon ez az egyetlen olyan fejlesztéspolitikai terület, ahol az EU-s támogatásokhoz szánt nemzeti társfinanszírozás mértéke a korábbihoz képest jelentősen, 17%-ról 80%-ra növekszik. Ebből kiindulva tanulmányunkban a vidékfejlesztés időben és térben változó szerepét, a cél- és eszközrendszerben, valamint a finanszírozási háttérben bekövetkezett főbb változásokat tekintjük át annak érdekében, hogy a következő programidőszakban elérhetővé váló EU-s és nemzeti vidékfejlesztési források a vidéki területek fejlődését még inkább elősegíthessék. Elemzésünk rámutat, hogy a vidéki területek hosszú távú fejlődését célzó vidékfejlesztési szakpolitika megalapozásához elkerülhetetlen a vidék fogalmának újradefiniálása, a vidéki térségek EU-s és hazai lehatárolási módszertanának felülvizsgálata, a vidékfejlesztési beavatkozások eredményeinek és hatásainak nyomon követését lehetővé tevő adatgyűjtési, értékelési rendszerek, módszertanok és elméletek megújítása a vidék és környezete szükségleteire a korábbinál jobban összpontosító, integrált szemléletű fejlesztéspolitika térnyerése érdekében.