A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében

Abstract

A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében Összefoglaló: Tanulmányunk célja bemutatni a pénzügyisérülékenység-mutató megalkotásának hátterét és módszerét, valamint ez alapján feltárni azokat a demográfiai, szociodemográfiai, tudás-, viselkedés-és attitűdbeli tényezőket, amelyek szignifikáns összefüggést mutatnak a pénzügyi sérülékenységgel. Elemzésünk az OECD 2018-as adatain (1001 elemszámú reprezentatív minta) alapul. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a nemzetközi szakirodalomban található, a pénzügyi sérülékenységgel összefüggésbe hozható változókon túl érdemes további, főként tudásbeli, valamint magatartással és attitűddel kapcsolatos változókat is bevonni. Elemzésünk élesen rámutat, hogy a jövedelem növekedése csökkenti ugyan a pénzügyi sérülékenységet, de a magasabb elkölthető összeg nem növeli a pénzügyi tudatosságot. A kutatás egyik legfőbb eredménye a pénzügyi attitűdök és a pénzügyi sérülékenység közötti összefüggések feltárása. Elemzésünk azt mutatja, hogy a pénzügyi sérülékenység kialakulásának hátterében az aktuális vágyak prolongálásának nehézsége jelentős tényező. A pénzügyileg sérülékeny csoportokra ugyanis nemcsak az jellemző, hogy megélhetési gondokkal küzdenek, hanem az is, hogy emellett nehézséget jelent számukra a pénzköltés kontrollálása is. 1

A Pénzügyi Kultúra És Tudatosság Meghatározása És Magyarországi Helyzete

“…Összefoglalva megállapítható, hogy minél inkább tudatos valaki pénzügyei kezelésében, illetve minél több pénzügyi terméket ismer és használ, annál kevésbé sérülékenyebb. [18] [24] Szintén 2015-ben indult egy felmérés, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezett. Ennek célja az volt, hogy feltérképezze az általános és középiskolákban folyó pénzügyi és vállalkozási ismeretek oktatásának gyakorlatát.…”

Könyvtárak és a pénzügyi kultúra 1. rész Keretrendszer

“…A pénzügyi sérülékenység megakadályozása specifikus szemléletmódot feltételez. 6 Erre támaszkodva lehet a már szélesebb körben alkalmazott vállalkozásfejlesztési akciókat sikerrel szervezni. Dolgozatunkban az állampolgárokat érintő személyes pénzügyekre fókuszálunk, érintve az üzleti információkat.…”

A magyar középiskolások pénzügyi kultúrájának vizsgálata az elmúlt 10 évben Econventio-teszt alapján

“…A lakosság körében végzett hazai kutatások (például Botos et al, 2012;Béres, Huzdik, 2012;Huzdik, Béres, Németh, 2014;kovács, kuruczleki, 2017;zsótér, Németh, Luksander, 2017;Németh, zsótér, Béres, 2020b) eredményei a pénzügyi ismeretek alkalmazásának viszonylag alacsony színvonaláról árulkodnak.…”

“…fontos egy további fogalmat bemutatni, amely egyre inkább teret kap a nemzetközi szakirodalomban is. Ez a fogalom a pénzügyi sérülékenység (Németh, zsótér, Béres, 2020b), amellyel azért fontos foglalkozni, hiszen a sérülékenység negatívan hat, nemcsak a háztartások és egyének jövedelmi helyzetére, de azon keresztül összességében életszínvonalukra is. A pénzügyi sérülékenység számos demográfiai tényezővel kapcsolatban állhat, ahogy azt Németh és szerzőtársai (2020b) részletesen bemutatták: a nemek tekintetében a nők sérülékenyebbek, míg az iskolai végzettség szempontjából az alacsonyabb iskolai végzettségűek, jövedelmüket tekintve pedig az alacsonyabb jövedelműek tekinthetők sérülékenyebb csoportoknak.…”

“…A pénzügyi sérülékenység számos demográfiai tényezővel kapcsolatban állhat, ahogy azt Németh és szerzőtársai (2020b) részletesen bemutatták: a nemek tekintetében a nők sérülékenyebbek, míg az iskolai végzettség szempontjából az alacsonyabb iskolai végzettségűek, jövedelmüket tekintve pedig az alacsonyabb jövedelműek tekinthetők sérülékenyebb csoportoknak. Ez összecseng több nemzetközi felmérés eredményével, illetve ezek az állítások általában Magyarország esetében is megfigyelhetők (klapper, Lusardi, Oudheusden, 2015;Németh, zsótér, Béres, 2020b).…”